Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra

Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra II Az alvízi meder változásai két csoportba oszthatók : a vízlépcső szűkebb környezete és az ezen kívül eső mederszakasz. A vízlépcső szűkebb környezetében egyaránt található feliszapolódás és kimosás. Minthogy a nagy tartósságú üzemállapotot a jobb parton elhelyezett vízerőmű üzeme jelenti, ezért magától értetődő, hogy ennek alvizében jelentkezik elsősorban a kimosódás, míg a duzzasztómű bal oldali nyílásai és a bal parton telepített hajózsilip alvizében észlelhető a feliszapolódás. A távolabbi mederszakaszon egyértelműen tapasztalható a meder mélyülése, ami esetenként és helyenként a partok alámosásával és lerogyásával is együtt jár. 2. A hordalékjárás várható megváltozása a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hatására 2.1. A jelenlegi hordalékjárás jellemzése A Duna Rajka-Budapest közötti szakaszán 1950-85 között mért hordalékadatok összehasonlítási alapot szolgáltatnak a BNV építése alatt és után végzendő rendszeres hordalékmérések eredményei számára (Bognár 1988). A meglevő mérési eredmények tehát a BNV által még nem befolyásolt Duna-szakasz lebegtetett és görgetett hordalékszállítására vonatkoznak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a vizsgált 35 év alatt a Duna osztrák szakaszán 9 vízlépcső épült, melyekhez kisebb-nagyobb térfogatú tározók tartoznak. Az ezekben visszatartott hordalék csökkentette, a Greifensteintől a csehszlovák határig be nem lépcsőzött Duna-szakaszon a hordalékszegény víz által okozott mederkimosásból származó anyag pedig növelte a magyar-csehszlovák Felső-Dunára érkező hordalék mennyiségét. Annak megállapítása, hogy az osztrák szakaszon bekövetkezett változások kimutathatók-e a hazai dunai hordalékmérések eredményeiben azért nehéz, mert a vizsgálati időszakban mind a Dévény-Rajka közötti csehszlovák, mind a Rajka-Szob közötti közös, mind a Szob alatti magyar folyószakaszon jelentős mértékű ipari mederanyagkotrás folyt és folyik. A Rajka-Budapest közötti Duna-szakasz hordalékjárásának jellemzése céljából összegyűjtöttük az itt működő vízmércék szelvényében végzett lebegtetett és görgetett hordalékmérési eredményeket ( VITUKI1987). A legtöbb adatot szolgáltató hat állomás nevét, helyét és a mérési időszakokat az I. táblázat tünteti fel. Látható, hogy csak Dunaalmásnál állnak rendelkezésre adatok 1950-től, a többi szelvényben később kezdődtek a mérések. I. táblázat A vizsgálatokhoz felhasznált hordalékmérések Vízmérce Mérések teljes száma és éve neve helye fkm lebegtetett görgetett Rajka 1848,4 33 1955, 1959, 1979, 1981-85 2 1959 Duna1825,5 330 1952-56, 1958-60, 1966, 1979, 70 1952-56, 1968-59, remete 1981-85 1963 Medve 1806,2 96 1955-56, 1958, 1960, 1967-85 5 1955-56, 1958 Dunaalmás 1751,8 142 1950-52, 1960, 1967-85 36 1951-52 Nagymaros 1694,6 222 1951-54, 1960-61, 1965, 1967-84 91 1951-53, 1961 Budapest 1646 61 1969-83