Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
1. füzet - Baranyi Sándor: A Balaton szabályozása és a környezeti hatás
62 Bárányi Sándor 4. ábra. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség partvédömüveinek keresztmetszete Pue. 4. llonepeuHbiù npotfiuAb öepeaoebtx iau^umnbix coopyoKenuü EcuiamoncKOio eodoxo3HücmeeHHoeo tfiwiuajia Fig. 4. Cross-section of the bank-protecting structures of the Water Office of Lake Balaton Bild 4. Querschnitt durch die Uferschutzbauwerke der Wasserwirtschaftlichen Zweigstelle für den Balaton-See A Balatonon napjainkig 23 nagy és több kisebb kikötő létesült (Soha 1986). A mólók, kikötők környezeti hatása: - az esztétikusan kialakított kikötők a part kedvelt tartózkodási helyei; - akadályozzák a parti sávban az áramlást és ezért környezetükben egyes helyekben iszaplerakódás és az uszadék összegyűlése tapasztalható; - a kétmólós kikötőkben, főleg a déli parton feliszapolódás tapasztalható. 2.2. Mederszabályozás A Balaton mederszabályozása során mélyítéseket, kotrásokat végeztek, mégpedig kétféle típusút: sekély, ún. lepelkotrást, a felső szervesanyagban gazdag iszapréteg eltávolítására; mélykotrást, ún. iszapcsapdák létesítését a mederfenéken vándorló, hátrányos feliszapolódást okozó hordalék ülepítésére. Az utóbbit csak kísérleti jelleggel végezték. Mindkét kotrástípusnak elsődleges célja a helyi vízminőségjavítása volt (VITUKI 1983, 1986/b). A sekély kotrást, amelynek technológiáját a Közép-dunántúli VÍZIG kísérletezte ki, sikerrel alkalmazták a tó több pontján (Fűzfői-öböl, Keszthelyi-medence) az 1970-es évek elejétől (Ligeti 1980). A kotrások hatását a kutatók évekig figyelemmel kísérték (VITUKI 1984, 1986). A Fűzfői-öbölből az első kotrás alkalmával 200 ezer m 3 laza
