Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
2. Fajlagos elektromos vezetőképesség Klasztikus kőzetek fajlagos elektromos vezetőképességének (konduktivitásának, a) a víztartalomtól való függésének megállapítására felhasználjuk a és e r analóg szerepét. Az elemi cellák (2. ábra) kiválasztásánál figyelembe vettük a következőket. A klasztikus kőzetek szilárd kőzetanyaga rossz vezető, azaz <7 S«0, nem vezet a hézagokban levő levegő, vagy vízgőz sem, így a L = 0, a pórusvíz pedig sótartalmától függően jó vezető (5. ábra). 5. ábra. Vizes oldat konduktivitásának változása Puc. 5. M3MeHeHue KondyKmuenocmu pacmeopa Fig. 5. Changing of conductivity of water solution Fig. 5. Variation de la conductivité d'une solution aqueuse Az a tény, hogy a száraz vagy kiszárított klasztikus kőzetek a-ja sem csökken 0-ra, arra az egyéb jelenségekből is kitűnő tényre utal, hogy a kőzetszemcsékre pórusvíz tapad, melynek konduktivitása mint a szemcse konduktivitása jelentkezik. Erre figyelemmel, modellezésnél kétféle cellát használtunk: - vízzel töltött cella, melynek térfogata n w és konduktivitása <r w; - cella, amely tapadó vizes (a a w) kőzetet és levegőt is (er L=cr s=0) tartalmaz, amely Gálfi János
