Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

588 Varga P., Ábrahám M. és Simor J. Duna, Szob bal part 4. ábra. Az ammóniumion változása Рис. 4. Изменение иона аммонии Fig. 4. Fluctuation of the ammonium-ion content Bild 4. Veränderung des Ammonium-Ions A hossz-szelvény vizsgálatok a hidrometeorológiai viszonyok nagyobb szerepét igazolják. A rajkai és bajai havi átlagértékek idősorát vizsgálva ennek a megállapításnak helyessége még szembetűnőbb. A nitrátion legnagyobb értékei február-március hónapban jelentkeznek, amiben az olvadáskor a művelt területekről lemosott műtrágyának is szerepe van. Ezután a napfénytartam és a vízhőmérséklet növekedésével megkezdődő vegetációs időszak elején hirtelen csökkenés áll be. A legkisebb érték május-július között alakul ki, majd ezt a téli legnagyobb értéket tartó folyamatosan növekvő szakasz követi. A legnagyobb a legkisebb érték 2-3 szorosa is lehet, viszont egy-egy árhullám levonulása az értékek közötti különbséget 10%-nál jobban nem csökkenti. A 6. ábrán példaképen, a törzshálózati adatok alapján (« = 26 a1) bemutatjuk a szobi szelvényben, a sodorvonalban vett minták alapján a nitrátion éven belüli változását. A NO3 érték csökkenését a víz élővilága okozza, ami különösen az alsó szakaszon a rendelkezésre álló nitrátion készlet 50%-át is felemésztheti. A foszfátion (PO4) értékek a „vízszállal együttmozgó" vizsgálatainknál 0,08-0,8 gm~

3 közötti egy nagyságrendet kitevő értékeket fogták át. A szinte szabályos éves változás a foszfátion értékeknél is megállapítható, és a változásoknak a vegetációs tevékenységtől, végső soron a vízhőfok és a megvilágítás évszakos változásától való függése is megfigyelhető. A növényi tápanyagok terhelése a Duna vízminőségét nem annyira közvetlenül, hanem közvetve a vízi élővilágon keresztül befolyásolja. A vegetációs időszakban a