Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Ví zügyi Közlemények, LXXI . évfolyam 1989. évi 4. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: Dr. Starosolszky Ödön A MAGYAR DUNA-SZAKASZ VÍZMINŐSÉGE DR. VARGA PÁL, ÁBRAHÁM MARGIT és SIMOR JÓZSEF A Duna magyarországi szakaszán évtizedek óta rendszeres vízminőség-vizsgálatok történnek a magyar szabvány (MSz 12750, Felszíni vizek vizsgálata) és a KGST egységes vízvizsgálati módszerek ( VITUKI 1975) előírásainak megfelelően. A magyarországi teljes Duna-szakaszt három környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság ellenőrzi. A rendszeres vizsgálatokon túlmenően a három igazgatóság különböző hidrometeorológiai körülmények között, célvizsgálatot is végzett. A mintavétel országhatártól országhatárig a vízsebességgel közel megegyezően történt („vízszállal együttmozgó" vizsgálati módszer) és a vízminőségi mutatókat, a homogenitás biztosítása érdekében, ugyanazon laboratórium dolgozta fel (Varga-Abrahám-Simor 1989). A „vízszállal együttmozgó" vizsgálat egy dinamikus, egy-egy hidrometeorológiai eseményhez jobban kapcsolódó állapotot ír le. így ezekből az adatokból adjuk meg egyes vízminőségi összetevők - hossz-szelvénybeni alakulását, - a hidrometeorológiai (téli-kisvízi és nyár végi-őszi produktivitású) körülmények hatását. A nagyobb számú adatok viszont a hosszabb távú hatások lemérésére alkalmasak. így a törzshálózati eredményekből - az évszakos periodikusságot, - és a hosszabb időszakbani alakulást mutatjuk be. A „vízszállal együttmozgó" vizsgálathoz a mintavételi helyek kijelölésénél a cél az volt, hogy egyrészt kapcsolódni lehessen az Országos Vízügyi Hivatal MI-10-172/2-84 számú műszaki irányelvekben (Felszíni vizek minősége. Vízminőségi törzshálózat) kijelölt törzshálózat mintavételezéséhez, másrészt a nagyobb mellékvízfolyások és a szennyvíz-bevezetések betorkollása felett és alatt kijelölt helyekkel, azok vízminőségét befolyásoló hatása, továbbá ezek között a megfelelő sűrűséggel min. 30 km-enként kijelölt pontokkal és keresztszelvényekkel, a bevezetett szennyező anyagok elkeveredése és a lebomlása követhető legyen. Az 1. ábrán megjelölt helyeken a felszíni 0,30 m-es rétegből egyszeri merítéssel történt a mintavétel. A kézirat érkezett: 1989. VI. 28. Dr. Varga Pál oki. vegyészmérnök, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDV-KÖVfZIG, Budapest) osztályvezetője. Ábrahám Margit oki. mérnök, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDU-KÖVÍZIG, Győr) osztályvezetője. Simor József oki. vegyészmérnök, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ADUKÖVÍZIG, Baja) igazgatóhelyettese.
