Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

4. füzet - Nováky Béla: A globális éghajlati változások társadalmi-környezeti vizsgálata

532 Nováky Béla döntéseket a döntéshozói hatalom későbbi birtokosaira, bizakodva abban, hogy az idő haladtával a bizonyosságok száma - pro vagy kontra - növekszik. - A globális felmelegedés megelőzése feltehetően a szén és a szénhidrogének felhasználásának szükségszerű mérséklését jelentené. Túl azon, hogy ez a korlátozás az említett energiafajták termelésében és eladásában anyagilag is érdekeltek közül nagyon sokakat hátrányosan érintene, valóban alapvető gondot jelentene ezen energiaforrások pótlása. Néhány katasztrófa az atomerőmüvek terén - Three Mile Island vagy Csernobil - nem teszi egyértelművé az atomerőművek helyettesítő szerepének megítélését. - A globális felmelegedés, a felmelegedés „üvegházhatás" metaforája inkább kellemes érzetet kelt sokakban és ez fékezi a globális éghajlatváltozás iránti természetes, egyúttal cselekvésre ösztönző félelemérzetet. Még tovább csökkenti ezt a félelemérzetet (vagy legalábbis aggódást) a technológiákba vetett feltétlen hit, az a bizalom, hogy a fejlett és egyre fejlődő technika majd csak megold minden felmerülő problémát. - Egyes nézetek szerint - pl. ahogy .ezt az indiai Bandiopadhiaja vallja - a globális éghajlati változás megelőzése a fejlett iparral rendelkező országoknak az érdeke, hisz fejlettségük is nem kis részben a kedvező éghajlati adottságaiknak köszönhető. Véleménye szerint a globális felmelegedés a fejlődő országoknak kedvez, ahogy megfogalmazza a mai „éghajlat-vesztesek" a holnap „éghajlati változás győztesei"-vé válnak. A másik véleményt vallók érvelése a következő : - A globális környezet sorsa iránti aggódás, amely 1960-tól egyre erősebb, s amelynek erősödése ellenére is azt kell az 1980-as években tapasztalni, hogy tovább fogynak az erdők, terjed a sivatagosodás, tovább nő az eróziós pusztulás, a légkör és az óceán szennyeződése. Mindezek pedig utólagosan igazolják a környezet iránti aggodalmat. A környezeti problémák globálisak, mind az okokat, mind hatásukat és a megoldásuk iránti érdekeket illetően. - Az éghajlati változások, bár jelenthetnek előnyöket egyesek (egyes csoportok, területek, régiók, országok) számára, igazi győztese aligha lesz a globális felmelegedésnek. Az éghajlati hatásvizsgálatok végzését elősegítheti az a - részben aggodalomból is fakadó - kíváncsiság, hogy vajon kik azok, akik inkább veszthetnek és kik azok, akik inkább nyerhetnek a globális felmelegedésből? Úgy is mondhatni az erőviszonyok tisztázása iránti igény ösztönző lehet az éghajlati hatásvizsgálatok végzésére, támogatására, egyúttal segíthet is az éghajlati változásokból eredő problémák leküzdésére. 3. A hazai éghajlati hatásvizsgálatok helyzete 3.1. Az éghajlati változások Hosszú idejű észlelésekkel rendelkező meteorológiai állomásaink adatai szerint az évi középhőmérsékletek változásai hazánkban is a Föld globális hőmérsékleti változásaihoz hasonló képet mutatnak, azaz az általános irányzatokat tekintve hazánkban is a múlt század közepétől kezdődő felmelegedés jellemző. Ezt a felmelegedést azonban két ízben, először az 1880-as évektől kezdődően, majd másodszor az 1940-es évektől kezdődően jelentős lehűlés szakította meg. A budapesti évi középhőmérsékletek 1883-1976 évek közötti változása kapcsolatba hozható a légköri C0

2-tartalom növekedésével (Mika-Boncz 1982). Ugyanakkor a növekedést részben a városiasodás mezoklimatikus hatása is indokolja. Budapest több mint 200 éves hőmérsékleti adatsora (5. ábra) azt is igazolja, hogy a múlt század első