Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
4. füzet - Rákóczi Ferenc: A két félteke nedvességviszonyai
Vízügyi Közlemények, LXXI. évfolyam 1989. évi 4. füzet A KÉT FÉLTEKE NEDVESSÉGVISZONYAI DR. RÁKÓCZI FERENC A légkörben foglalt vízmennyiség meghatározása fontos az egész hidroszféra-atmoszféra rendszer és kölcsönhatásuk megismerése céljából. Szesztay (1971) szerint a hidroszféra vízkészletének 96,56% az óceánokban található, a kontinensek vízkészlete a teljes vízkészlet 1,7%-át teszi ki, míg jég formájában halmozódott fel a vízkészlet 1,73%-a. Szesztay (1971) szerint a légkörben 13 • 10 3 km 3 víz van, ez a hidroszféra vízkészletének mindössze 0,001%-a. Azonban ez a vízkészlet nagyon fontos szerepet játszik a hidrológiai ciklusban, mert állandóan megújuló folyamatról van szó. Mészáros (1977) szerint egy vízmolekulának a légkörben való tartózkodási ideje átlagosan 10 nap. A légkörben a párolgás-kicsapódás, a csapadékképződési folyamat nagyon gyors és végeredményben ez a gyors folyamat teszi lehetővé az életet a Földön. A globális megállapításokon túl érdeklődésre tarthatnak számot a részletesebb, a féltekékre és havi menetekre kiterjedő ismeretek is. Ezért vizsgáltuk a két féltekére vonatkozóan a páranyomás (gőznyomás): p e (hPa), a relatív nedvesség: <p (%) és a légkör teljes víztartalma: V w (m 3) kérdését. 1. A vizsgálat alapja A légköri nedvesség karakterisztikáinak hemiszférikus átlagokban való levezetése céljából kiinduló adatainkat zonális átlagok formájában állítottuk elő. Félteke vonatkozásában azonban területi átlag jellegű értékekre van szükségünk. Nem vehetjük tehát azonos súllyal figyelembe például a 70° N-ra vonatkozó értékeket és a 30° N szélességre érvényes zonális átlagot. Az átlagolásnál alkalmas súlytényezőt kell választanunk és súlyozott értékekkel kell dolgoznunk. Tekintettel, hogy minden vizsgált elemnél a kiinduló értékek zonális átlagok voltak, súlyfüggvényül a cos ю W(<P) = —~ (1) cos 45 értékeket választottuk. Ez a súlyfüggvény jól volt alkalmazható a féltekék hőmérséklete évi menetének a levezetésénél is (Rákóczi 1974). A kézirat érkezett: 1989. VI. 16. Dr. Rákóczi Ferenc oki. meteorológus, a földrajz (meteorológia) tudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE, Budapest) Meteorológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
