Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás 467 2. ábra. A léghőmérséklet változása (°C/10 a) az északi félteke szárazföldjein az 1967-86. évek alatt ban az északi féltekén az Északi Sarktól az Egyenlítő felé menve. A nagyméretű csapadékváltozásokat a térbeli változékonyság és az adatok inhomogenitása miatt nehezebb számszerűsíteni, mint a hőmérséklet-változást. Szárazföldi területi átlag csapadéki adatokból kimutatható (0,5 érték a sokévi átlag), hogy 1920-tól kezdve mostanáig a 35-70° szélességi körökön emelkedő, a tropikus-szubtropikus szélességeken (5-35°) a csapadékban csökkenő irányzat mutatható ki (3. ábra), ( Bradley et al. 1987). Szinte minden éghajlati adat folyamatos éghajlatváltozásra ütal. A hegyi gleccserek a 20. században csökkentek. Általános tengerszint-emelkedés kezdődött. A 0,10-0,15 m nagyságrendű közepes tengerszintváltozás egy-egy harmada gleccserolvadásnak, az óceánok térfogati kiterjedésének, illetve a sarki jégtakaró olvadásának tulajdonítható. Angliában az átlagos csapadékban több tavaszi nedves szélsőségre és több nyári száraz szélsőségre találtak bizonyítékot. Vizsgálják a változások okát. Az világ éghajlati rendszere önmagában is változékony az óceánok, a jég, a légkör és a szárazföld egymásrahatásai miatt. Az éghajlat a Föld albedója (vulkánkitörések, felhők és felszíni változások miatt), a Nap sugárzása és az ún. melegházi gázok (Co 2, CH 4, N 20,0 3 és CFCs) töménység növekedése következtében változott. Bár a felmelegedést észlelni lehet, nem egyértelmű az ok és az okozatok összefüggése. Ennek ellenére célszerű komolyan venni a folyamatot. A jövőbeni változások hatásainak vizsgálatára a helyzetképelemzések a legcélszerűbbek. A hidrológiai körforgás és a vízkészletek érzékenysége az éghajlati változásokra több tanulmánynak tárgya, melyek közül Nemec és Schaake (1982) anyaga idehaza is ismeretes (Starosolszky 1987). A globális éghajlati modellek eredményeit felhasználták több, részletesebb regionális hidrológiai modellhez (pl. Belgium területét elemezte Bultot
