Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Drndarski, Milan: Az áramlási vonal, a vízsebesség és a vízszint mérése lézerrel
460 Drndarski, Milan Fontos mozzanat az is, hogy az új módszer alkalmazásával számottevően megnövekedett az adott időegységen belül rögzíthető adatoknak a száma (bizonyos típusok esetében másodpercenként 15 mérés is elvégezhető, vagyis annyi adat rögzíthető), így az áramlási vonalnak az eddiginél jóval több pontja határozható meg. Nem mellékes körülmény az sem, hogy a mérést végrehajtó mentesül az adatrögzítéstől és -leolvasástól, s így figyelmét az úszó minél pontosabb követésére összpontosíthatja. Az adatrögzítés gyakorisága műszerrel szabályozható. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy 10-15 m s1 áramlási sebesség esetén is készíthetők fölvételek, ami tulajdonképpen már a folyami műtárgyak körüli áramlások, örvények mérését is lehetővé teszi. így tehát a vízrajzi méréseknek egy újabb területe hódítható meg, kamatoztatva ennek a módszernek az előnyeit, a gyorsaságot, a pontosságot, a gazdaságosságot stb. A Duna és a hozzá hasonló vízfolyások esetében 1,5ms" 1 áramlási sebesség és a fentebb említett adatrögzítési gyakoriság mellett, a mért pontok közötti távolság nem haladja meg a 0,10-0,20 m-t. Ilyen gyakoriság mellett a szakaszsebességet pontsebességnek is tekinthetjük, s ilyenképpen lehetőség nyílik a vízfolyás törvényszerűségeinek a tanulmányozására (Landau-Lifsic 1965). Ez a módszer is lehetővé teszi az eddig alkalmazott úszótípusok használatát. Ugyanakkor számottevően javulnak a feltételek a mélységi áramlási vonalak mélységi úszó segítségével történő mérésére, mivel nemcsak az áramlási vonal vízszintes vetületének a vizsgálatára nyílik lehetőség, hanem az adott áramlási vonal mentén történő sebességmérésre is. Az univerzális reflektorral felszerelt felszíni úszó és a mélységi úszó mérete és tömege közötti arányokat olyképpen kell meghatározni, hogy a szerelék mozgása a mélységi áramlást reprezentálja, miközben a felszíni úszónak csupán az a szerepe, hogy utaljon a mélységi úszó mozgására, mozgási sebességére és helyzetére. Az új módszer széles területen alkalmazható, bizonyos vonatkozásban az eddig alkalmazott módszerekhez képest újat nyújt, például a vízszintkülönbségek kimutatása az áramlási vonalon, a vízfelszín domborzatának a vizsgálata, a szakaszsebesség meghatározása területén. A mérés nagyfokú pontossága révén lehetővé válik továbbá a folyómeder hidrodinamikai sajátosságainak a vizsgálata, különösen a folyókanyarulatok vonatkozásában, valamint az áramlással kapcsolatos kérdéseknek a megoldása. Az ezekkel az eszközökkel végzett mérések hatótávolsága igen nagy (0-tól 10 km-ig), tavak, tengerek esetén a 20 km-t is elérheti. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek az eszközök a part menti tengeri áramlatok áramvonalainak és sebességének a mérése, valamint a tengerekbe, tavakba torkolló folyók torkolatának a tanulmányozása terén is igénybe vehetők. Jó hasznosítási lehetőségek kínálkoznak továbbá a szabályozó létesítmények körüli áramlásnak, illetve magasabb vízállás esetén, az ellepett létesítmények fölötti átfolyásnak a tanulmányozására is (Drndarski 1975). A műszer és módszer kidolgozását az egyenletes áramlásra vonatkoztatva alapoztuk meg, mindez azonban alkalmazható az egyenletes áramlásokra is. Bizonyos esetekben nem egyenletes áramlások vonatkozásában is mérhetők meghatározott paraméterek (duzzasztóművek hirtelen feltöltése vagy kiürítése során, tengerek vízszintjének, az apálynak és a dagálynak a tanulmányozása során stb.). A mérési módszer kidolgozása során a fő súlyt a pontossággal kapcsolatos kérdésekre helyeztük. Alapul természetesen itt is a geodéziában szokásos mérési hibahatár-értékeket vettük. Közismert tény, hogy a mérési hibák egy része teljesen megszüntethető, más részük
