Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Gitelson, A. A.-Szilágyi F.-Garbuzov, G. P.: Hidrooptikai modell felszíni vizek egyes vízminőségi jellemzőinek távérzékelésére
Hidrooptikai modell felszíni vizek egyes vízminőségi jellemzőinek távérzékelésére 431 - Következő lépésként meg kell határozni azokat a hullámhosszakat, amiken a kiválasztott összetevők a legérzékenyebben mérhetők. A megfelelő hullámhossz kiválasztásánál a mérési érzékenységen kívül az is szempont, hogy az egyik összetevő meghatározását a többi a legkevésbé zavarja. Ennek a feladatnak a megoldására a faktoranalízis alkalmazható (Gitelson et al. 1985), mások a „step wise" regresszióanalízist használták (Johnson 1978). Mindkét módszer egyaránt alkalmas az egyes összetevők mérésére legalkalmasabb hullámhosszak (-tartományok) kiválasztására. Az 1985-ös balatoni mérések adataira elvégzett faktoranalízis eredményét mutatja be a 4. ábra. Az ábráról leolvasható, hogy az egyes változók egységnyinek tekintett szórásnégyzetének az egyes faktorok mekkora hányadát magyarázzák. 4. ábra. A faktoranalízis eredményei balatoni mérések nem standardizált adatai alapján Рис. 4. Результат факторного анализа на основании нестандартизированных данных измерений на озере Балатон Fig. 4. Results of factor-analysis based on non-standardized data of measurements at Lake Balaton Bild 4. Ergebnisse der Faktoranalyse auf Grund der nicht-standardisierten Daten von Messungen am Balaton-See Az egyik faktor súlytényezői a 700-718 nm-es tartományban a legnagyobbak. Algatenyészetekkel végzett ellenőrzőmérések tanúsága szerint ez a faktor a fitoplankton állapotaként értelmezhető. Az a-klorofill-töménység távérzékeléses vizsgálatára ebből következően a C CH L (0700) összefüggés látszik alkalmasnak. Az 560-570 nm-es sávban legnagyobb súlytényezőjű faktornak feltehetően a lebegőanyag-részecskéin végbemenő fényszórás felel meg. Jól ismert ugyanis a szerves és szervetlen lebegőanyag-részecskéknek az 550 nm-es hullámhossz környezetében tapasztalt legnagyobb fényszórása. A 460 nm környezetében tapasztalt harmadik faktor szoros kapcsolatban van a spektrum kék tartományában erősen abszorbeáló oldott szervesanyaggal (CDOC)- A sugárzás spektrális jellegzetességeit azonban nem csak egy komponens befolyásolja az adott hullámhosszon, ezért a faktor nem azonosítható egyik vagy másik komponenssel. Csak a faktor és a komponens közötti kapcsolatról beszélhetünk. A faktoranalízis eredményei alapján tehát az a-klorofill-töménység távérzékelésére a 700-720 nm-es, lebegőanyagra az 520-560 nm-es, oldott szervesanyagra pedig a 450-470 nm-es hullámhossztartomány látszik a legalkalmasabbnak. A modellfejlesztés során több töménységösszefüggést vizsgáltunk C ctt L, Qs és CDOC esetében. Az alábbi viszonyszámot találtuk a legmegfelelőbbnek:
