Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Kerényi A. Ödön: Van kiút a nagymarosi gödörből

Van kiút a nagymarosi gödörből 409 és norvég adatokat is, amelyek 3-szor, illetve 6-szor nagyobb villamosenergia-felhasználást mutatnak lakosonként. Nem igaz tehát az a felfogás, hogy a fejlődés csupán az abszolút felhasználás csökkentésével megoldható, hanem egyidejűleg kell a technológiák korszerűsítésével, az energiaracionalizálás mellett nagyobb értékű árut előállítani, ami a jövedelem, tehát a GDP értékét is növelni képes. Ezek az országok mind átmentek ezen a folyamaton, növekedett náluk is az energiafelhasználás, de közben csökkentették energiaigényességüket, így növelték jövedelmüket is. A korszerűsítéshez azonban jelentős beruházási pénz, tőkés technika, know-how szükséges, ami igencsak korlátozottan áll rendelkezésre. Ez nem a villamosenergia-ipar, vagy az energiagazdálkodás hibája, hanem a termelő-fogyasztók és vállalatok korlátozott fejlesztési lehetősége. Ennek feltételeit azonban magának a kormánynak kellene megteremteni azáltal, hogy a gazdasági szabályozás tegye lehetővé legalább a jó vállalatok számára kevésbé energiaigényes, korszerűbb technológiák beszerzését és gyártmányszerkezet módosítását. A nemzetközi kép bemutatása után térek ki az utolsó öt év átlagában, tehát 1983-88 közötti időszakban Magyarországon beállt GDP növekmény villamosenergia- és összenergia-felhasználás közötti arányokra (II. táblázat). II. táblázat A GDP-növekmény villamoscnergia- és összenergia-felhasználás közötti aránya (1983-88) Megnevezés Mértékegység GDP Összenergia Villamos energia Átlagos növekedés K/év 1,59 1,27 3,79 Rugalmassági mutató % 1 0,87 2,41 OT-IpM eredeti terve % 1 0,4 1 A II. táblázat világosan bizonyítja, hogy 1 % GDP növekedéshez a népgazdaság egészében évente legalább 2,5% villamosenergia-igény többlet tartozik, változatlan vagy nagyon lassan változó termelési szerkezet mellett. Ez az arány csak fokozatosan csökkenthető, ahogy a korszerűsítés előre halad és akkor remélhető, hogy távlatilag meg fogja közelíteni az ОТ által elképzelt normatívákat. Mindaddig azonban azzal a kalappal kell köszönnünk, ami van és tudomásul kell venni, hogyha nemzeti jövedelem többletet akarunk, ehhez energia és villamosenergia-többlet is kell és ezt megfelelő erőműépítéssel lehet csak biztosítani. Ugyanezen okból súlyos hibának tartom, ha egyes energetikusok örülnek pl. annak, hogy az 1988. évi igen alacsony (0,4%) villamosenergia-többlet fogyott, amikor ehhez a KSH adatai szerint, változatlan áron 0 GDP növekmény tartozott. Összefoglalva tehát a nagymarosi vízlépcső beruházásának leállítását hibás lépésnek tartom, amit az objektív számadatok gazdaságilag nem támasztanak alá. A komplex beruházási célok a gödör betemetésével örökre elvesztek Magyarország számára. Magyarország nemzetközi szavahihetőségén súlyos csorba esik. Az osztrák hitel visszautasítása legjobb tőkés partnerünket sértené meg, akinek a jóindulatát akarjuk a Világkiállítás érdekében megnyerni. Emellett nagyértékű működő tőkéről mondunk le, amit egyéb célra átirányítani nem is lehet.