Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Kerényi A. Ödön: Van kiút a nagymarosi gödörből
406 Kerényi A. Ödön 13. A vízlépcső létesítése meggyorsítja a felette levő települések szennyvíztisztításának kiépítését, ami az alapvető vitaokot, tehát magát a szennyezést szünteti meg, amely a vízlépcső ellenzőit befolyásolta. Ha a Duna tiszta, nem marad környezetvédelmi kifogás sem. 14. A vízlépcsőt gazdasági okokból ellenzők, parlamenti képviselők, közgazdászok, sőt egyes részérdeket képviselő energetikusok sem veszik figyelembe, hogy a nagymarosi vízlépcsőt teljes egészében osztrák előlegből építhetjük meg, ami a költségvetést egészen a törlesztés megkezdéséig (1996) 7,8 milliárd schilling forint értékével tehermentesíti. Ez igazi nyugati, működő-tőkét hozott be az országba, ami ma kiemelt kormánycélként szerepelt programunkban. Ennek forint értékét a mindenkori valutaszorzóval kell számolni, ami az 1986. évi beruházási program 54 milliárd forint, 1985. évi árszintű összegében még 2,7 forint/schilling valutaszorzóval 18,7 milliárd Ft volt a kezdő tőke 5,8 milliárd Sch-jével számítva, de 1995-ig már kamatokkal együtt a mai 4,7 Ft/Sch valutakulcscsal már 35 milliárd Ft összegre emelkedik. Ez természetesen nem terheli a beruházás folyó árban emelkedő összegét. Az M VMT ezen előleget 1996-2015 között, kedvező áron számított villamosenergia-szállítással, tehát természetben fizeti vissza a BNV-ből neki járó évi 1,8 milliárd kWh kétharmad részét jelentő évi 1,2 milliárd kWh villamos energiával. 15. A nagymarosi vízlépcső osztrák fővállalkozásban történő megépítése, a költségvetés tehermentesítése mellett, fedezi annak a nagy jelentőségű távvezeték-összeköttetésnek és alállomásnak a létesítését is, amely a villamos energiát Győrtől az osztrák villamosenergia-rendszerbe továbbítja. Ebbe beletartozik az országhatár - Wien S.O. alállomás között építendő 400 kV-os távvezeték és ezen állomásba egyidejűleg felszerelt 550 MWos egyenáramú betét, amelyen keresztül lehetőség nyílik folyamatosan csatlakozni a nyugati országok villamosenergia-rendszereinek egyesüléséhez (UCPTE). Ennek beépített teljesítőképessége 350 ezer MW. E kapcsolaton át jelentős egyéb villamosenergiaegyüttműködésre is számíthatunk a kötelező törlesztési szállításokon túlmenően. 16. Teljesen téves feltételezés az, hogy a nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó osztrák-magyar célszerződés (OVIBER-DoKW) konvertálható lenne a Budapest-Bécs Világkiállításra, mivel a DoKW menesztése a nagymarosi munkákról az előlegfolyósítás megszűnését, az eddig végzett munkák azonnali megtérítését, a már feladott osztrák és hazai rendelések sztornója miatt kártérítést jelentene, köztük a magyar cégek export jellegű megbízásainak visszavonását is. Az elvégzett felmérés szerint az eddigi munkák - beleértve a gödör visszatöltését is - 1 milliárd Sch-et képviselnek, a kártérítés pedig a sztornókért kb. 1,5 milliárd Sch-et. Az előlegből elhasznált összes követelés tehát 2,5 milliárd Sch, ami 4,7 Ft/Sch kulccsal számítva 11,2 milliárd Ft feleslegesen elvégzett munkának, illetve kiadásnak minősül. (Azóta ismertté vált a szerző óvatos becslését jelentősen meghaladó osztrák hivatalos térítési igény 1989. VI. l-ig érvényes összege: 4073 MSch + 130 MSch bonhköltség; mindez a „felfüggesztés" ideje alatt tovább növekszik.) A leállítás miatt összes feleslegessé váló beruházási kiadások a hivatalos számítások 4 Ft/Sch kulcsával számítva is 16 milliárd Ft-ot tesznek ki, amibe beszámították a kényszerű vízügyi beruházások miatt szükséges összeget is, de ez a kártérítési kötelezettségeket nem tartalmazza. 17. A részletes hivatkozott számítások egyértelműen bizonyítják, hogy csupán az energiahozamok és -ráfordítások összehasonlításából, mindössze 2015-ig végezve el a számítást, a továbbépítés 51 milliárd Ft-tal nagyobb eredményt biztosít, mint a leállítás. Ez a számítás azonban nem vette figyelembe - még becslés jelleggel sem - azt a kárt,