Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra
A vízlépcsők hatása a jégjárásra 379 Alio jeg Allojeg Tarozó Üzemviz csat Tározó Duna Öreg-Duna 20. ábra. A vízlépcsőrendszerben jéghelyzet Рис. 20. Ледовое положение в системе гидроузлов Fig. 20. Ice-conditions in the barrage-system Bild 20. Eis-Situation im Staustufensystem Jeges napok Jegutanpotlas Jeges napok Alio jeges szama no Álló jeges napok száma nő Előbb all be Később megy el Bea/Ihat Jég ráeresztés csökken Sebesség csökken főleg álló napok jeges napok száma száma nő. tovább Előbb áll be csőkken később m egg el \VK.6№2D\ - az ún. Öreg-Duna Dunakiliti és az üzemvízcsatorna betorkollása közötti szakasza, - az üzemvízcsatorna alvízi szakasza, - a nagymarosi tározó, amely egészen a bősi erőműig duzzaszt vissza, - a nagymarosi vízlépcső alatti Duna-szakasz. A két tározón előreláthatóan szinte minden évben várható állójég-takaró, míg a két vízlépcső alatt közvetlenül jégtakaró ritkán fordul elő, ezért Budapestnél tovább csökken a jeges és állójeges napok száma. Rendkívüli helyzetet jelent, ha árvíz esetén a dunakiliti tározó jegét az Öreg-Dunán át le kell ereszteni. Ezt segíti elő a tározó jobb partjához csatlakozóan létesítendő úszó jégfogó, azzal, hogy a tározó jegét visszatartani igyekszik. A bősi vízerőmű különlegessége a rendszeres napi csúcsüzem, amely a vízjárásban árapályhoz hasonló jelenséget hoz létre. A csúcsüzem árhulláma Bős alvizében több méteres árhullámot eredményezhet. A jeges csúcsüzemnél ezért szigorúbb korlátozásokra lehet számítani, mint jégmentes időszakban. A rendkívüli hideg jeges üzem alkalmából meg kell gátolni, hogy a dunakiliti tározó felső végénél és a nagymarosi tározóban jégtorlasz jöjjön létre, és biztosítani kell, hogy az osztrák Duna-szakaszról szélső esetben érkező jeges árhullám beérkezte előtt a tározók feltört jegét le lehessen bocsátani. Figyelembe véve a megváltozott állapotot, a jéglevonulást a teljes szakaszon matematikai modellel lehet leírni. A téli üzemrend igen bonyolult, időben változó áramlási viszonyokat hoz létre a Pozsony-Budapest közötti Duna-szakaszon. Ez részben az erőmüvek üzeméből, részben az időben változó jégleeresztési programokból és részben a Duna és mellékfolyóinak időben változó vízhozamából adódik. Ilyen körülmények között a rendszert leíró matematikai modellnek figyelemmel kell tudni kísérni az áramlások tranziens jellegét és az időben változó jéghozamok alakulását.
