Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Bognár Győző-Hajós Béla-Kiss Jenő-Stimm Miklós-Szepessy József: Műszaki fejlesztés a vízépítés területén

Műszaki fejlesztés a vízépítés területén 37 melynek műszerezése a kifejlesztés stádiumában van. A későbbiekben törekedni kell ezen eljárások tökéletesítésére és elterjesztésére. A tervszerűen és rendszeresen végzett állapotvizsgá­lat során kiderített meghibásodások még viszonylag egyszerűen, kis ráfordítással kijavíthatok. Az ellenőrzés során a beton műtárgyakon észlelt hibákat mindeddig hagyományos építőipari módszerekkel javították. Ennek során az erősebben rongálódott betonműtárgyakat részben vagy teljes egészében újra kellett építeni. A korszerű kémia eszközei lehetővé tették a sérült betonműtárgyak javítását : korrodált, vízáteresztővé vált betontestek helyreállítását, elrozsdált vasbetétek védelmét, akár rugalmas dilatációk utólagos kialakítását is. Pl. egy belvízzsilip javítása a teljes újjáépítés költségének kis részéért évtizedekre használhatóvá teszi a műtárgyat. A kifejlesztett módszereket egyedi megoldások kidolgozásával rendszeresen alkalmazzák már. További feladat a megoldások általánossá tétele és közreadása. Jelenleg az árvízvédelmi gátak műtárgyaira készül egy útmutató, mely a követendő eljárás kiválasztását teszi lehetővé. További kutatást igényel az eddig importból beszerzett adalékok hazai kiváltá­sa, ami még csak részben sikerült. Fontos feladat a vasszerkezetek korrózióvédelme. E téren számos kísérlet folyt: készült már jól működő zsilip alumíniumból, ami külön védelmet nem igényel. A tassi hajózsilipbe épült egy fémszórással védett billenőkapu (a betonba ragasztott csapágyakkal). Ezek a kísérletek mind eredményesek voltak, de nem terjedtek el. Ma is mázolással védett acélszerkezeteket építünk, és a mázolásokat néhány évenként felújítják. A vasszerkezetek első rozsdavédelme még a gyártás helyén, kedvező körülmények közt végezhető. A felújítást már a beépített szerkezeten kell végezni, nehéz körülmények között. Ezért nagy jelentőségű lenne a bevonatos korrózióvédelem élettartamának a növelése. Módszeres vizsgálat indult a különböző gyárak e célra ajánlott termékeinek a minősítésé­re. Ennek alapján készült már igen jónak bizonyult, bár költséges bevonat (észak-pesti szenny­víztelep), de általános megoldás még nincsen. Víztornyok korrózióvédelmének korszerű és hatékony eszközei a műanyag alapanyagú korróziógátló bevonatok, illetve festékek, amelyeknek meg kell felelniök az egészségügyi követelményeknek. A megindult korrózióvédelmi vizsgálatokat feltétlenül folytatni kellene. 6.2. Keresztező műtárgyak, vízszintszabályozók Keresztező műtárgyak, vízszintszabályozók körébe tartoznak a különféle átereszek, bukók, tiltós és bukóaknás átereszek, csatornahidak, gyűjtőnéven a kismütárgyak. A tervezésükhöz nagyszámú országos és helyi típusterv áll rendelkezésre, ilyenek folyamatosan, még ma is készülnek. A típusterveket lehetőleg sokféle talajhoz alkalmas módon alakították ki, pl. a csatornahidakat cölöpalapozással. Építéstechnológiában általában legalább két változat van, az egyik helyszíni betonozással. A kismütárgyak tervezése számottevő fejlesztést nem igényel. A korábban gyakori falazott szerkezeteket ma már nem alkalmazzák. Egy műszaki­lag és pénzügyileg is eredményes kísérletként épült már nagyméretű belvíz-bújtató üveg­szálas poliészterből. Átereszekre készült típusterv is dongásított acél hullámlemezből. Mindezek után is napjainkra ezek a műtárgyak szinte kizárólag betonból készülnek. Az országos típustervek általában monolit betont alkalmaznak, előregyártott csö­vekkel kombinálva. A részben, vagy egészben előgyártott műtárgy-változatokat általá­ban egy-egy előgyártó üzem körzetében használják. A csatornahidak előgyártott hídge­rendák és vb. cölöpök felhasználásával készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom