Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra
A vízlépcsők hatása a jégjárásra 363 keléséhez kiválóan alkalmasnak látszott a légifelvétel sorozat részletes elemzése és az adatok statisztikai feldolgozása (Starosolszky-Mayer 1988c). A légfelvételeket a VITUKI megbízásából a VGI Fotószolgálata készítette 1985. január 17-én a kora délutáni órákban, kb. 13 3 0 és 14 3 0 között a dömösi szűkülettől a Szentendrei-sziget északi csúcsáig, azaz a 23 és 28 VO szelvény között. A repülés során két felvételsorozat készült mintegy 7 perc időeltolással. A felvételekről olyan nagyításokat készítettünk, amelyeken már az egyes jégtáblák jól felismerhetők és azonosíthatók. A nagyítások mintegy 1 : 6000 méretarányban ábrázolják a Duna-szakaszt, amelynek helyszínrajzát a fényképsorozatból átfedéssel elő lehetett állítani (13. ábra). A vizsgált teljes víztükör, 5,56 km 2 területű, amelyet 2,36 km 2 nagyságban a partok mellett állójég borított kisebb-nagyobb szélességben, és amelynek szabad víztükrén 1,24 km 2 összterülettel jégtáblák úsztak. E szerint a jégtáblákkal való fedettség 22,4%, míg az álló jég és úszó jég együttes összege 64,8%, tehát a teljesen szabad víztükör 35,2% volt. (A 13. ábrán a vizsgált víztükör csak egy részét mutattuk be.) A jégtáblák általában legömbölyítettek voltak, feltehetően az egymáshoz, a partokhoz ütődés és csiszolódás következtében. A jég átlagos úszási sebessége a két egymásutáni felvételsorozatból számítva átlagosan 0,9 m/s1. A Duna fedettségét az egyes fkm-szakaszokon belül elemeztük annak érdekében, hogy a területi jégborítottság változékonyságát l-l km hosszú szakaszok adataiból jellemezzük. Az eredményeket a IV. táblázat szemlélteti. A IV. táblázat alapján, a jégtáblának a nyílt felülethez viszonyított aránya 30,0 és 53,8% között, az állójégnek az egész vízfelülethez viszonyított aránya 24,2 és 67,2% között, az álló és úszó jég felülete a teljes víztükörhöz 52,5 és 84,9% között változott. Az elég nagy változékonyság arra mutat, hogy a keresztszelvényen belüli egyszeri szemlélődés elég pontatlanul jellemezheti a jégborítottságot, külkönösen nagy a változékonyság, ha az úszó jégtáblákkal elfoglalt terület borítottságát nézzük (14. ábra). IV. táblázat A Duna fedettsége Észlelés helye Úszó jég Álló jég Álló + úszó jég Észlelés helye a nyílt víz az összterület fkm százalékában -1691 45,7 17,5 61,6 79,1 1691-1692 45,0 16,8 62,6 79,4 1692-1693 53,8 17,6 67,2 84,9 1693-1694 46,5 23,6 49,3 72,9 1694-1695 34,9 25,6 27,1 52,5 1695-1696 30,0 19,6 34,8 54,4 1696-1697 33,0 21,3 35,4 56,7 1697-1698 30,0 20,5 30,9 51,4 1698-1699 33,8 22,3 34,1 56,4 1699-1700 54,7 41,4 24,2 65,7 170058,2 39,2 32,7 71,9
