Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

3. füzet - Starosolszky Ödön: A vízlépcsők hatása a jégjárásra

A vízlépcsők hatása a jégjárásra 351 Az utóbbi években végzett valószínűség-számítási vizsgálatok korszerűbb adatokat szolgáltattak. Példaként a Duna mohácsi szelvényére vonatkozó eloszlásfüggvényt mutatjuk be (3. ábra). A valószínűségi eloszlás függvények számítása lehetővé tette, hogy a jégveszélynek kitett hazai folyókra hossz-szelvényszerű átfogó értékelést készíthessenek. A jégzajlás és jégbeállás gyakoriságát, a jeges napok és az állójeges napok időtartamának valószínűségét a Duna Pozsony-Mohács közötti szakaszára a 4. ábrán közöljük. Horváth (1979) tanulmánya szerint a Dévény és Baja (1880-1479) közötti szakaszon a jégmegjelenés gyakorisága szűk határok, 88-93% között változott, 91%-os középérték körüli ingadozásokkal. A mellékfolyók hatása megfigyelhető a jégmegjelenés gyakoriságára. A gyakorisági értékek a mellékágak torkolatai alatt fekvő mércéknél néhány %-kal magasabbak, mint a fölöttük levőnél. Horváth jól megkülönböztethető szakaszokra osztotta a Duna-Pöchlarn (2043 fkm) és Dráva-torkolat (1383 fkm) közötti szakaszát: Pöchlarntől lefelé haladva a beállás gyakorisága 0-ról folyamatosan 30%-ra emelkedett Dunaremeténél, majd a bagómén kanyar alatt 18%-ra csökkent. Innen Esztergomig 34%-ra, Budapestig 43%-ra nőtt. Dunaföldvárnál 55%-ra, Mohácsnál 62%-ra emelkedett. Horváth (1979) arra a következtetésre jutott, hogy a Duna Dunaföld vár és Mohács közötti szakaszán átlagosan 3 nappal később tűnik el a jég, mint a Nagymaros és Dunaföldvár, 8 nappal később, mint Dévény és Nagymaros között és 16 nappal később, mint a Duna osztrák szakaszán. A jeges időszak lehetséges leghosszabb tartamát a Duna magyarországi szakaszán 138 napra teszi. A Duna Paks és Mohács közötti szakaszán a jeges időszak 131 nap. Ezzel szemben a ténylegesen észlelt érték Paksnál 96 nap. Az állójeges időszak átlagos tartóssága a Duna magyarországi szakaszán 36 nap, legnagyobb hossza elérheti a 83-103 napot, átlagos időtartama 24 nap (az állójégtől mentes évek nagy száma miatt). A Duna magyarországi szakaszán az egyrétegű jégtakaró vastagsága ritkán haladja meg a 0,25-0,30 m-t, míg torlódás esetén mértek 3-5 m-t, sőt ennél nagyobb vastagságot is. A Duna magyarországi szakaszán az éghajlati és az esésviszonyok eltérése következtében a jégjárásban is különbség van (Horváth 1979). Mind a jégzajlás, mind a beállás gyakorisága, illetve a jeges és állójeges napok időtartamának valószínűsége lefelé haladva növekszik. A Budapest alatti Duna-szakaszon főleg Dunaföldvár alatt gyakoriak a jeges árvizek, melyek elsősorban a kedvezőtlen morfológiai viszonyokra vezethetők vissza. A Duna Pozsony-Gönyű közötti szakaszán a bagoméri-kanyarulatban rendszerint hamarabb állt meg a jég, mint ahogy az alulról felépülő jégtakaró a kanyarulatot elérte. így a Szap (1810 fkm) feletti szakaszon a jégtakaró a bagoméri kanyarulatban keletkező boltozatra támaszkodva épült fel. Szap alatt egy hirtelen javulás után a viszonyok lefelé haladva fokozatosan romlanak. A jégtorlaszképződésre veszélyes Duna-szakasz Budapest alatt helyezkedik el, különösen Dombori ( 1505 fkm) alatt van gyakori jégtorlódás. Budapest alatt például Hárosszigetnél (1634 fkm) és a dunaföldvári hídnál (1560,5 fkm) szokott a jég megállni. Ezen a szakaszon az jelent veszélyt, hogy a jégtakaró az esetek többségében előbb szakad fel Mohács felett, különösen Dunaföldvár fölött, mint alatta. Ezért torlódik a jég a Dombori-Mohács közötti kereken 60 km hosszú szakaszon, különösen a sárosparti (1471 fkm) kanyarban (4. ábra). A folyószabályozás az esésviszonyok, a kanyarulatok, a kisvízi medermélységek, a mellékágak, a gázlók és a hullámterek rendezésével segítheti elő a jégtorlódás szempontjából veszélyes szakaszok megszüntetését. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer jégviszonyainak vizsgálata szempontjából olyan módszert volt célszerű kiválasztani, amely alapján az 1950. év előtti természetesnek tekinthető állapot egyértelműen jellemezhető és amely kiterjeszthető az újabb észlelésekre az 1986. évet bezárólag, és így az azóta bekövetkezett változásokat is szemléltetni képes.