Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
1. füzet - Bognár Győző-Hajós Béla-Kiss Jenő-Stimm Miklós-Szepessy József: Műszaki fejlesztés a vízépítés területén
30 Bognár G y., Hajós В., Kiss J., Stimm M. és Szepessy J. A kedvezőtlen töltésanyagok, a gátszakadás veszélyével fenyegető altalaj-rétegzések esetén újabban egyre gyakrabban alkalmaznak különböző szivárgókat és esetenként vízzáró elemeket is. A földmunkák gépesítési foka kielégítő, viszont a nagytömegű földmunkák végzésére alkalmas gépparkunk elavult, termelékenysége jóval alacsonyabb, költségszintje (ici.nészetes mutatókban) magasabb, mint a nemzetközi színvonal. A kisebb földmunkák gépei egy későbbi generációt képviselnek, de már ez a géppark is elavulóban van. A befejező földmunkák (finom rézsűképzés, rézsűtömörítés, pontos tükörvágás stb.) gépei általában hiányoznak. A fejlett eszközök ismertek, a földmunkák gépesítésének műszaki fejlesztése beruházási, és külkereskedelmi kérdés. A kiemelt jelentőségű földmunkák minősége kielégítő. Azonban e munkákon kívül még hiányzik a minőség legegyszerűbb mérőszámának, a tömörségének az ellenőrzése is, bár erre teljesen korszerű hazai műszerek kaphatók. Kivételnek számít, hogy a beépített talaj összetételét folyamatosan ellenőrizzék, pedig így a tervtől eltérő lehet a vízzáróság, valótlan lehet a megmért tömörségből kimutatott relatív tömörség. A munka közbeni operatív tömörségméréssel egyenletes minőség lenne elérhető. A minőség javítása alapvetően a beruházó igényességén múlik. A szivárgók anyaga elsősorban homokos kavics. Ahol a szűrőszabály kielégítése többrétegű szűrőt kívánna, ott ma már szinte kizárólag a korszerű geotextil szűrőket alkalmazzák, ami gazdaságosabb, könnyebben és megbízhatóbban építhető, mint a többrétegű szemcsés szűrő. Hiányzik viszont még az alkalmazási előírás, ezért a felhasználás nem mindig szakszerű, néha felesleges is. A fakadóvizek kártételei elleni védekezés egyik eszköze lehet öntözőcsatornák mellett a nyíltfelszínű szivárgó csatorna, vagy helyette a zárt szivárgó. A zárt szivárgó nem foglal el felszíni területet, és karbantartási igénye is kicsi, ezért gazdaságos lehet. Viszont még nem alakultak ki a célszerű szerkezetei, ezért ma minden zárt szivárgó építése bizonytalan eredményű kísérletet jelent. Ki kell fejleszteni ennek korszerű szerkezeteit. A földműbe épített szivárgókkal jelentősen növelhető egy mű állékonysága, vagy csökkenthető annak mérete. A tervezésre egységes módszerek itt sem állnak rendelkezésre, indokolt lenne a szabályozás. A burkolatok két nagy csoportja a vízáteresztő (hullámvédő)-, és a vízzáró burkolatok. A vízáteresztő burkolatok fejlesztésében jelentős lépést jelentett az MI-10-239 megjelenése, mely hazánkban először előírta, hogy egy burkolat ágyazati rétegét a szürőszabály szerint méretezni kell. Az MI-10-239 nem teszi lehetővé a korábban igen kedvelt „osztályozatlan dunakavicson terméskő" előírását, melyet könnyen és gyorsan tönkretett a hullámverés. Azonban ez a műszaki előírás is hiányos, kiegészítésre szorul. A vízáteresztő burkolatok közül hazánkban rendszeresen alkalmazzák a terméskőszórást, és az előregyártott betonelemekből kézzel rakott burkolatot.