Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Pekár Ferenc-Oláh János-Tóth László: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben. II. Nitrifikáció a nyílt vízben és az üledékben

Nitrifikáció a nyílt vízben és az üledékben 305 mai vizsgált 0,05-0,10 m-es rétegben (Holt-Körös) a nitrifikáció sebessége egyik esetben sem volt mérhető (III. táblázat). Néhány alkalommal a négy vizsgált vízterület vízoszlopának felszíni (0,050 m) és aljzati rétegében (az üledék fölötti mintegy 0,20 m-es vízrétegben) is meghatároztuk a nitrifikáció sebességét, azzal a céllal, hogy összehasonlítsuk e két vízrétegben végbemenő nitrifikációt (IV. táblázat). A mérések közel felénél a két vízrétegben körülbelül azonos volt a nitrifikáció sebessége. Néhány esetben az aljzati vízrétegben lényegesen nagyobb értékeket mértünk, mint a felszíni vízrétegben, valószínűleg azokban az esetekben, amikor az üledék felszíne nagyobb mértékben felkeveredett. Néhány esetben pedig a felszíni vízrétegben lényegesen nagyobb értékeket mértünk, mint a felszíni vízrétegben, valószínűleg azokban az esetekben, amikor az üledék felszíne keveredett fel nagyobb mértékben. Néhány esetben pedig a felszíni vízrétegben volt nagyobb a nitrifikáció sebessége, mint az aljzati vízrétegben. IV. táblázat Nitrifikáció sebessége a vízoszlop felszíni és az üledék fölötti (aljzat) rétegében Keszthelyi-öböl Holt-Körös Sertéstrágyával Műtrágyával A mintavétel ideje Keszthelyi-öböl Holt-Körös kezelt kísérleti halastó A mintavétel ideje felszín aljzat felszín aljzat felszín aljzat felszín aljzat mmol N • m~

3 • h~ ' 1980. VIII. 12. 1,02 1,13 1980. IX. 9. 0,67 0,56 1980. X. 2. 4,09 1,33 1980. X. 3. 0,68 2,71 1980. X. 6. 1,05 3,40 1980. X. 7. 1,20 1,00 1980. X. 8. 4,56 2,77 1980. X. 9. 0,54 1,58 1980. X. 14. 0,63 0,57 1980. X. 15. 3,72 0,81 1980. XI. 18. 0,19 1,32 1983. IX. 5. 0,52 0,44 Az irodalomból ismert adatok (II. táblázat) szerint mély tavakban a nitrifikáció elsősorban az üledék-víz határfelületen, illetve az oxidált üledékfelszínen megy végbe. Tengeri üledékekre is hasonló eredményeket kaptak, de esetenként az üledék mélyebb rétegeiben is jelentős nitrifikáció sebességet mértek. Sok esetben nem is találtunk adatokat a nitrifikáció üledék-rétegenkénti változására vonatkozóan, a legtöbb szerző vagy az üledék-víz határfelületen vagy a legfelső 0,01 m-es rétegben vizsgálta a nitrifikációt (II. táblázat). Sekcly tavak üledékére vonatkozó mennyiségi adatokat nem találtunk az irodalomban, Chen és mások (1971, cit.: Keeney et al. 1971) azonban úgy vélték, hogy jól oxidált, kevert üledékben - amilyeneket sekély vizekben találhatunk - a nitrifikáció tekintélyes mennyiségű NOj-tal járulhat hozzá az üledék feletti vízoszlop NO3 töménységéhez. Christofi és társai (1980) szerint sekély tavakban az üledék felszíne valószínűleg egész évben aerob marad, ezért az egész év folyamán számolnunk kell az üledék felszíni rétegében végbemenő nitrifikációval is.