Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Varga István: Vízrendezési főművek fejlesztésének gazdasági értékelése
Vízrendezési főművek fejlesztésének gazdasági értékelése 291 Ugyanez az érték а В fejlesztés esetében 3,2%, vagyis kedvezőbbnek tűnik. Azonban ezt az eredményt а В fejlesztés esetében mintegy 50%-kal kisebb elöntési időtartam-csökkenés mellett kell elvárni. A fenti adatok természetesen csak szemléltető jellegűek. Az A főműfejlesztés esetében a közel optimális kiépítés mértékére is elvégeztünk egy becslést (6. ábra). Az azonos pénzügyi, gazdasági és ütemezési feltételek, valamint a becsült beruházási költségfüggvény alapján, az A főműfejlesztés optimális mértéke q m V 0,032 — 0,035 m 3s1km~ 2-re becsülhető. 5. Összefoglalás A tanulmány a síkvidéki főműfejlesztés relatív és abszolút gazdasági értékelési lehetőségével foglalkozik. Célja volt egy olyan, viszonylag egyszerű módszer bemutatása, amely könnyen hozzáférhető alapadatok felhasználásával alkalmas különböző főműfejlesztési lehetőségek gazdasági szempontból történő rangsorolására, az egyes főműfejlesztések közel optimális mértékének becslésére. A javasolt módszer - a korszerű beruházási kritériumok alapelveire támaszkodva - a főműfejlesztés ráfordításainak és várható eredményeinek a fejlesztésre vonatkozó döntés évében történő összehasonlításán alapul. A fejlesztés ráfordításánál az egyenletes felhasználással feltételezett megvalósítási költségeket, valamint az üzemeltetés (fenntartás, karbantartás, üzemvitel stb.) költségeit vettük figyelembe a felhasználás során becsült évenkénti költségnövekedéssel együtt. A főműfejlesztés eredményeinek becslésénél feltételeztük, hogy - a főműfejlesztés elsősorban kapacitásbővítő jellegű; - az eredmények döntően a mezőgazdaságban realizálódnak; - a várható mezőgazdasági eredmény arányos a főműbe bekötött terület termőképességét jellemző össz-aranykorona (AK) értékkel, valamint a kapacitásbővülés által biztosított közepes évi hatékony elöntési időtartam-csökkenéssel. A várható eredmények becslésénél figyelembe vettük a termelési színvonal és a terményár növekedését, valamint a főműfejlesztéshez kapcsolódó üzemi-üzemközi művek szükséges mértékű fejlesztésének várható megvalósulási időpontját. A főmüfejlesztéseket gazdasági szempontból jellemző mutatóként azt a fajlagos totális (közvetlen és közvetett) kárértéket javasoltuk figyelembe venni, amely ahhoz lenne szükséges, hogy a ráfordítások a megvalósítást követő adott idő alatt megtérüljenek a népgazdasági szintű normatív hatékonyság (diszkontráta) figyelembevételével. Ez alapján azon fejlesztési változat tekinthető gazdasági szempontból kedvezőbbnek, amelyre a javasolt mutató kisebb értékű. Hasonló meggondolás alapján közelíthető meg egy adott fejlesztés közel optimális mértéke - fajlagos kiépítése. A szükséges feltételek és összefüggések rögzítése után a javasolt módszer alkalmazását két főmüfejlesztési alternatíva gazdasági összehasonlításán és az egyik fejlesztés optimális kiépítésének becslésén keresztül mutattuk be. A javasolt módszerrel a síkvidéki főműfejlesztés területén meglévő problémák ismeretében, a szakterületre váró döntések korábbiaknál is megalapozottabb előkészítéséhez kívántunk hozzájárulni annak reményében, hogy ezen döntések szempontjai között a gazdaságosság a továbbiakban is jelentős szerepet játszik.
