Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Varga István: Vízrendezési főművek fejlesztésének gazdasági értékelése

Vízrendezési főművek fejlesztésének gazdasági értékelése 277 Milyen mértékben érdekeltek az egymástól független tulajdonosok, ill. ágazatok és szakágazatok a fejlesztés megvalósításában? Mitől és milyen mértékben függ a gazdasági értékelés eredménye? Hogyan jellemezhetők a bizonytalanságok és a fejlesztéssel vállalt gazdasági kockázat ? 1. A vízrendezés néhány sajátossága Hazánkban a síkvidéki vízrendezés elsősorban mezőgazdasági érdekeltségű, nagyobb részben műszaki beavatkozásnak tekinthető. Magán viseli a vízgazdálkodás bizonyos ágazati és jellegzetesként a szakágazati sajátosságokat. Tevékenységében meghatározó a szolgáltató jelleg. Hatásai összetett formában jelentkeznek. Ezek elfogulatlan gazdasági megítélését igen sok tényező befolyásolja, amelyek három csoportba sorolhatók: - A káros vízbőséget kiváltó tényezők (éghajlati adottságok, befogadó jellemzői, topográfia stb.). A következményeket befolyásoló tényezők (mezőgazdasági, mesterséges és természeti környezeti tényezők, gazdasági tényezők stb.). A fejlesztések oldaláról ható tényezők. Ezen tényezőcsoportok gazdasági értékelésnél való figyelembevételét tovább nehezíti, hogy a tényezők egy része ugyan adottság (pl. terepviszonyok), de nagy részben sztochasztikus jellegűek, ill. az állapotjellemzők változási irányait jelentős bizonytalanság is terhelheti. Ezért a gazdasági értékelések jelenleg és várhatóan a jövőben is - csak becsléseknek tekinthetők. A síkvidéki vízrendezés létesítményei a jelenlegi szakigazgatási rendszerben három csoportba tartozhatnak : az „A" csoportba a jelentősebb közcélú művek (főművek), - a „B" csoportba a helyi jelentőségű közcélú müvek (üzemközi vagy társulati müvek), a „C" csoportba az üzemi és magán létesítmények. A vízrendezési főművek gazdasági értékelés szempontjából lényeges sajátosságai: Infrastrukturális jellegű létesítmények, a hatékony területi vízrendezésnek csak az egyik szükséges feltételét biztosítják. Megvalósításukhoz és üzemeltetésükhöz szükséges anyagi eszközöket a költségvetés biztosítja. Állami tulajdonban vannak, fenntartásuk, üzemeltetésük állami szervek feladata. - Fejlesztésükben elsősorban a mezőgazdaság érdekelt, de más ágazatok érdekeltségei is előtérbe kerülhetnek; A főművek élettartama nagy, az építési-technológiai összetételtől függően 50-80 év. - A káros vizek elvezetésében betöltött feladatukat csak a hozzájuk kapcsolódó üzemközi és üzemi művek megfelelő szintű kiépítése és üzemeltetése esetén képesek betölteni. A főmüfejlesztésben és az üzemeltetésben érdekeltek általában népgazdasági ágazatonként és gazdálkodási szempontból, valamint az érdekeltség mértékében is elkülönülnek. A főmüfejlesztésben az érdekeltek külön-külön dönthetik el a főművekhez kapcsolódó üzemi létesítményeik kiépítését és időpontját, valamint a területhasználatokat, esetenként a főmüfejlesztés megvalósulásától függetlenül.