Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: A mértékadó belvízhozam számítása lefolyási és elöntési adatokból

A mértékadó belvízhozam számítása lefolyást és elöntési adatokból 269 A beszivárgási - vízbefogadó-képességi viszonyok különbözőségét kifejező c

2 korrekciós tényezőt a tervezett vízgyűjtő éves lefolyási tényezőjének (a) és а bázisvízgyűjtő éves lefolyási tényezőjének (а) а hányadosa adja meg. a c

2 = ~- (8) oc A (8) összefüggésben is egy viszonyszámról van szó, ezért a lefolyási tényező értékének meghatározása körüli bizonytalanság, módszerünk esetében, különösebben nem zavaró. Az éves lefolyási tényezőt (a) - а talaj és talajvíz-adottságok ismeretében - az /. táblázat tájékoztató értékei segítségével számíthatjuk ki, az ottani kategóriák szerint elkülönített területekkel arányosan súlyozva. I. táblázat Az évi átlagos lefolyási tényező közelítő értékei (alföldi területi átlagok) Az éves átlagos lefolyási tényező (a) értékei Talaj >3.0 2,0-3,0 1,0-2,0 <1.0 m átlagos talajvízmélység esetén homok 0,015 0,023 0,036 0,053 homokos vályog 0,027 0.036 0,048 0,063 vályog 0,042 0,051 0,063 0,078 agyagos vályog 0,066 0.074 0,084 0,096 agyag 0,094 0,100 0,106 0,114 szikes 0,110 0,116 0,122 0,130 terméketlen szikes 0,135 0,141 0,147 0,155 A közölt táblázat adatait a bevezetőben említett kerettervi vizsgálatok (Pálfai 1986a, 1988b) eredményeire és - a talajadottságok szerinti megoszlás tekintetében - korábbi irodalmi közlésekre (Salamin 1966) alapozva állítottuk össze. A lefolyási tényezőben kifejezésre juttathatjuk a beszivárgási - vízbefogadó-képességi viszonyok időbeli (jövőbeli) változását is. Ezt leginkább a talajcsövezett területek és az öntözött területek növekedése idézheti elő. Ezeknek a beavatkozásoknak a belvízcsúcsra gyakorolt hatását kellő számú vizsgálati eredmény hiányában ma még csak becsülni tudjuk. Mezőszerűen drénezett (és rendszerint talajjavításban is részesülő) területen az éves átlagos lefolyási tényező 1. táblázatban közölt értékeinek kb. 0,7-szeresével, öntözött területen kb. 1,3-szorosával ajánlatos számolni (KVM 1988, Pálfai 1988a). Ha a vízgyűjtőn belterület is van, a beépítés sűrűségétől függően kell az I. táblázatban megadott lefolyási tényezőt növelni. Összefüggő nagyobb erdőségek jelentősen csökkentik a lefolyási csúcsot, ezért itt 0,2-0,3-es szorzótényezőt célszerű alkalmazni. A lefolyási tényezők számítására mondottakat összefoglalva : а esetében a bázisvízgyűjtőnek a mérési időszakra érvényes átlagos állapota, a-nál viszont a tervezendő vízgyűjtő jövőben várható (tervezett) állapota legyen az irányadó.