Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Szeredi István: A szivattyús energiatározás és villamosenergia rendszerünk
251 9. ábra. A szabályzó (csúcs) erőmüvek beruházási költségei Fig. 9. Investment costs of control (peak ) power plants Bild 9. Investitionskosten der regulierenden ( Spitzen ) kraftwerke ten és évi 2,5%-os igénynövekedés esetén a 10. ábra szerintiek. A magyar villamosenergia-rendszer a szivattyús energiatározó nélküli állapottól a 2160 MW beépített szivattyús energiatározó teljesítményig terjedő vizsgálati tartomány leglényegesebb megállapítása a következők szerint foglalhatók össze: - Az 1100-1200 MW-nál kisebb szivattyús energiatározó teljesítménnyel a rendszerben szükséges szabályozó teljesítmény nem biztosítható, kiegészítő gázturbinák szükségesek. - A kiegészítő gázturbinák teljesítményének folyamatosan növekednie kell. - A szükséges csúcserőmü-teljesítmény teljes beruházási költségének legkisebb értéke 2000-ben 1100-1200 MW; 2005-ben 1200 MW; 2010-ben 1600 MW szivattyús energiatározó teljesítménynél adódik. A 2000-ben szükséges gázturbinás erőmű költségei és a szivattyús energiatározó legkisebb beruházási költségei közel megegyeznek. A szivattyús energiatározó optimális beépített teljesítménye a szabályozó erőművek teljes beruházási költsége és a villamosenergia-rendszerben jelentkező tüzelőanyagköltség-megtakarítások együttes vizsgálatával határozható meg. A beruházási költségek a gyártó és kivitelező cégek árajánlatai és kulcsrakész fővállalkozási ajánlatai alapján kerültek meghatározásra. Ali. ábra a szabályozó erőművek beruházási költsége és a villamosenergia-rendszer éves tüzelőanyagköltség-megtakarításainak arányával viszonyított megtérülési idő jellemzi az együttes gazdasági eredményt. A tüzelőanyag-megtakarítás mellett figyelembe vehetők a villamosenergia-értékesítési árbevételek is (11. ábra). A szivattyús energiatározó optimális teljesítményszámítás leglényegesebb irányzatai a következők : - A szivattyús energiatározó 1997. évi és 2002. évi üzembe helyezése esetén a beruházási ráfordítások és a tüzelőanyagköltség-megtakarításból, illetve a tüzelőanyagköltség-megtakarításból és az értékesítési árbevételből képzett hányadosok (megtérülési idők) 1200-1250 MW nagyságú szivattyús energiatározót mutatnak optimálisnak. - A szivattyús energiatározó 2007. évi üzembe helyezése esetén 1800 MW szivattyús energiatározó teljesítmény létesítése jár az eredményhez viszonyított legkisebb ráfordításokkal. 3.3. A szivattyús energiatározó optimális teljesítménye