Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

2. füzet - Szeredi István: A szivattyús energiatározás és villamosenergia rendszerünk

244 Szeredi István véleményünk szerinti kritikus időpontokat, melyek kiválasztását a tüzelőanyag-költségek alakulása indokolja. Az évi 2,5-3 %-os teljesítmény és 2,33-3% közötti villamosenergia igénynövekedésekhez tartozó tüzelőanyag-mérlegek vizsgálata azt igazolja, hogy a leglényegesebb irányzatok minden igénynövekedésnél azonosak. Ezek röviden a következőképpen foglalhatók össze: - Az energiahordozó-mérlegben mutatkozó változások és tervezett alaperőművi teljesítmények belépése között egyértelmű kapcsolat állapítható meg. - A paksi atomerőmű bővítése nagyobb mértékben és gazdaságilag előnyösebben használható ki szivattyús energiatározó létesítése esetén. A távlati elképzelésekben előirányzott új atomerőmű csak szivattyús energiatározó esetén illeszthető hatékonyan a magyar villamosenergia-rendszer üzeméhez. - A villamosenergia-rendszer energiahordozó mérlegéből a gázturbinás fejlesztésnél a szénfogyasztás gyors ütemben kiszorul, míg szivattyús energiatározó esetén biztosítható a szintentartás, majd fokozatos csökkenés. - A villamosenergia-rendszer szénhidrogén-fogyasztása szivattyús energiatározással szinten tartható, ill. fokozatosan csökkenthető, míg a gázturbinák alkalmazásával folyamatosan növekszik. - A villamosenergia-import árszerkezetében rejlő előnyök kihasználása főként az 1995-97 előtti időszakban (1. kritikus időpont) volna nagyságrendileg számottevő (2. ábra), de ehhez a szivattyús energiatározó már nem léptethető be. 2.2. A villamosenergia-rendszer tüzelőanyag-költségei A magyar villamosenergia-rendszer tüzelőanyag-költségeinek alakulása 1985. évi árszinten (MVMT 1985) a gázturbinás és a szivattyús energiatározós fejlesztés esetére a teljesítmények (AP) 2,5 és 3% évi növekedésénél a villamosenergia-igények (AE) ezzel megegyező és ettől eltérő évi üteme esetére a 3. ábra mutatja be. A tüzelőanyag-költségek alakulásának elemzéséből az alábbi leglényegesebb következtetések vonhatók le: - A szivattyús energiatározás esetén a magyar villamosenergia-rendszer tüzelőanyag-költségei hozzávetőleg szinten tarthatók, az eltéréseket az atomerőmüvi hányad változása okozza. - A gázturbinás fejlesztés esetén a villamosenergia-rendszer tüzelőanyag-költsége folyamatosan növekszik minden vizsgált igénynövekedésnél. - A vizsgált időközt az 1997-98, 2002-3 és 2007-8 évek, négy jellemző időszakra osztják. A szakaszhatárok egyértelmű kapcsolatban állnak az atomerőművi kapacitások tervezett belépésével. - A négy jellemző időszakaszban, minden vizsgált esetben a szivattyús energiatározás melletti éves tüzelőanyag-költsége alacsonyabb, mint a gázturbinás fejlesztésnél jelentkező. - Az 1988-97 időszakban a gázturbinás és szivattyús energiatározós fejlesztés között a tüzelőanyag-költségek különbsége kicsi, az 1998-2002 időszakban közelítően állandó, és a 2003-tól kezdődő időszakban a költségkülönbségek a szivattyús energiatározás javára folyamatosan növekednek.