Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete
208 Mosonyi Emil (terelőművel) egy párhuzamosan haladó üzemvízcsatornába, a Grand Canal d'Alsaceba vezették (20. ábra). Az 52 km hosszú Grand Canal d'Alsace üzemvízcsatornán egymás után 4 erőművet építettek: Kembs, Ottmarsheim, Vogelgrün és Fessenheim. Ezeknek az erőműveknek a teljesítménye, 10-15 m eséssel, 92 MW (Fessenheim) és 140 MW (Kembs) között van. A békeszerződés alapján a németek számára rendkívül kemény vízelosztást határoztak meg, éspedig az Öreg-Rajnában csak 15-20 m 3/s vízhozam maradhatott, ami természetesen nem volt elég az Öreg-Rajna táplálására. Ennek következtében a talajvíz rendkívüli mértékben lesüllyedt. Helyenként az eredetinél 3-4 m-rel mélyebben van, úgyhogy ez a mezőgazdaságnak és az erdészetnek már katasztrófát jelentett. A helyzet megjavítása, illetve a csatlakozó folyószakasz hasonló „sérülésének" megelőzése érdekében a következő lépések történtek : A németek elsősorban arra kérték a franciákat, hogy ne építsék tovább ezt a már nagyon hosszú, 52 km-es üzemvízcsatornát, hanem kis rövid csatornákba, ún. hurkokba telepítsék a további erőműveket. így épültek meg a Gerstheim, Strassbourg, Marckolsheim és Rhinau vízerőművek (20. ábra). Ezzel már a helyzet erősen megjavult. Azonkívül a franciák hozzájárultak, hogy időnként, szerződésen kívül, több vizet eresszenek be a régi mederbe. Még egy javítási lehetőség volt, éspedig az, hogy az Öreg-Rajna medrébe küszöböket építettek (23. ábra). Ezáltal elérték, hogy az igen kicsiny vízáramot számos küszöbbel felduzzasztva, a víz egy része be tud szivárogni a környezetbe és így a felsőbb talajréteg is víztáplálást kap. Ugyanakkor pedig vízkivételi műveket is építettek, éspedig nemcsak az Öreg-Rajna, hanem az árvédelmi töltésen kívül levő területek és holtágak vízellátására. 23. ábra. Fenékküszöb az elhagyott Rajna-medencében Fig. 23. Bottom-sill in an abandoned Rhine bed Bild 23. Grundschwelle im aufgegebenen Rhein-Flußelt Például a strassbourgi Öreg-Rajna hurokban épült egy mű, amelynek koncepcióját én dolgoztam ki és amelynek modellkísérletei a Theodor Rehbock laboratóriumban vezetésem alatt folytak. Eredetileg egy 120 m széles szektor gátat akartak építeni, amely fő célja az árvizek
