Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)
2. füzet - Mosonyi Emil:A kisesésű vízerő-hasznosítás helyzete
192 Mosonyi Emil 3.1. Kisesésü vízerőművek műszaki megoldásai A kisesésü (folyami) vízerőműveket (gyakran „hagyományos" vízerőműveknek is nevezik) vagy a folyó medrébe, vagy üzemvízcsatornába helyezik (Mosonyi 1952). A folyó medrébe épült típusra a Duna határszakaszán (NSZK, Ausztria) épült első és 1956-ban üzembe helyezett jochensteini vízerőművet (2. ábra) mutatom be. A többcélú erőmű (az energiatermelés mellett elsősorban a Duna hajózhatóságának a megjavítását szolgálja) az átadás óta nagyobb felújítás nélkül folyamatosan üzemel. Az ábrán a duzzasztómű, mellette a gépház (erőtelep) és azután a kettős hajózsilip látható. Az üzemvízcsatornás típusra, a Rajnán a Boden-tó alatti szakaszon épült, albbruckdogerni vízerőmüvet a 3. ábrán mutatom be. A Rajna régi medre a kép jobb oldalán látható. A régi mederben, egészen hátul felismerhető az ún. terelőmű, amely a vizet a bal oldalt látható üzemvízcsatornába tereli. Az üzemvízcsatorna 4 km hosszú és a végén, a torkolathoz közel, helyezkedik el az erőtelep. A kisesésü erőtelep általános műszaki elrendezésének különböző típusai vannak. Az osztályozás alapja a gépek típusa és elhelyezésének módja. Manapság már csak szárnylapátos gépeket, tehát Kaplan, sokkal ritkábban propellerturbinákat alkalmaznak a kis esések hasznosítására. A turbina lehet hagyományos Kaplan-turbina, köpeny-generátoros, vagy koszorú-generátoros Kaplan-csöturbina. Elhelyezésük szerint megkülönböztetünk külön erőtelepes és gáttestbe vagy pillérbe épített műveket (Mosonyi 1987). A kisesésü vízerőmüvek legelterjedtebb géptípusa a függőleges tengelyű Kaplan2. ábra. Mederbe épített vízerőmű típus ( Duna, Jochenstein) Fig. 2. Hydropower plant built in the river bed ( Danube . Jochenstein) Bild 2. Laufkraftwerk (Donau. Jochenstein)
