Vízügyi Közlemények, 1989 (71. évfolyam)

1. füzet - Szeder Balázs: Védett ipartörténeti műemlékünk a nagyecsedi gőzüzemi szivattyútelep

Vízügyi Közlemények, LXXI. évfolyam 1989. évi 1. füzet VÉDETT IPARTÖRTÉNETI EMLÉKÜNK A NAGYECSEDI GŐZÜZEMÜ SZIVATTYÚTELEP SZEDER BALÁZS 1. Az Ecsedi-láp A szatmári síkságnak legalacsonyabban fekvő területén (tengerszint feletti magassága 110 m) az újholocén korszakban alakult ki az Ecsedi-láp (

Веке 1978). Földrajzi helyzeténél fogva valóságos tározó szerepét töltötte be a közel s távolról jövő folyóknak, patakoknak. A belvizek és áradások következtében keletkezett víztömegek nagymértékben hozzájárultak a láp állandósulásához. A Szamos felsankolása mélyíti, a Kraszna lápba ömlő és abban elvesző medre, továbbá a Krasznához részben közvetlenül, részben közvetve csatlakozó patakok - a Balkány, a Homoród, a Sóspatak - és a nyíri folyások táplálták a mocsarat. Nevét a lápban álló vártól Euched, Eczied, Eczet - Ecsedtől kapta. A település nyomai már a kőkorszakban feltalálhatók. A X. század előtt szláv telepesek által lakott terület lehetett, amit a fennmaradt lápkörnyéki helynevek jeleznek. Honfoglaláskor a Kende törzs nemzetségei telepedtek meg: a Kaplonyok és Balog-Semjének. Erődítéseket építettek a láp kiegészítéseként Sárváron és Börvelynél. Róbert Károly a Báthory-családnak engedélyezte, hogy várat építhet a lápból kiemelkedő szigetek egyikén Hívség néven, amely végül is az Ecsedi vár nevet kapta. A láp az ittlakóknak táplálékot és védelmet nyújtott. A Kraszna a Szilágyságból ered és három ágra szakadva Királydarócnál lép a szatmári síkságra, majd Kismajtény alatt ömlik a lápba, ahol medre eltűnik és Olcsvánál torkollik a Szamosba (1. ábra). A Kraszna hossza 178 km, vízgyűjtője 1730 km

2. A Homorod-patak Kismajténynál ömlik a Krasznába, vízgyűjtője 147,5 km

2. Ez a patak veszi fel Zsadánynál a Sóspatak (59 km

2) vizét. A Balkány-ér esős időben közvetlenül táplálja a lápot, medre Csengerbagos határában elmosódik, száraz időjárás következtében pedig vize gyakran elvész. Vízgyűjtője 55 km

2. A nyíri vízfolyások összesen 1240 km

2 terület vizét vezetik a lápba. A kővetkező 13 vízfolyás ismeretes: a domahidi, a mérgesi, a kaplonyi, a börvelyi, a hédere-csanálosi, a mérki, a fábiánházi, a nyírcsaholyi, Mátészalkán a felső és alsófolyás, az ópályi, a nagydobosi és végül a vitkai. A lápnak 3231,5 km

2 vízgyűjtő területe van, és a láp kedvezőtlen fekvése miatt évszázadokon keresztül nem volt képes emberi beavatkozással sem fölösleges vízmennyiséget leadni. A láp nagyságára nézve eltérő adatok találhatók a felmérési technikától, A kézirat érkezett: 1988. VI. 21. Szeder Balázs oki. gépészmérnök muzeológus, a Vízgazdálkodási Intézet (VGI. Budapest) Magyar Vízügyi Múzeum (Esztergom) munkatársa.