Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Lougani, Hocine-Zsuffa István: Segédlet a dombvidéki tározók hidraulikai méretezéséhez

96 Lougani, H.-Zsuff'a I. úgynevezett Braun-görbék sorozatát, ahol h az átbukási magasság, q a vezetendő fajla­gos vízhozam (m 3/s.m), és H t a vizsgált szelvényben a teljes energia. Mellékeltük még a számításokhoz a Chézy- Manning féle görbesereget, ahol n = 0,13 a betonfelület érdessége, R a csatorna hidraulikus sugara és I az energiavonalnak a súrlódási veszteségből számított esése. Az átbukó víz helyzeti energiája a surrantóban mozgási energiává alakul át. Ezt a mozgási energiát kell az energiatörő medencében „megtörni", a súrlódás segítségével hőenergiává alakítani. A számos, közismert energiatörő medence-típus közül a segédlet csak az úgynevezett süllyesztett medencéhez ad méretezési nomogramokat, anélkül azonban, hogy ezt a típust kifejezetten ajánlaná. E típus méreteinek a számításához a Csertouszov-féle görbesereget csatoltuk, amelynek segítségével az energiamagasság és a fajlagos vízhozam függvényében a megépítendő medence mélysége és hosszúsága közvet­lenül megkapható. Figyelembe véve azt, hogy a dombvidéki tározók vízfolyásain az árhullámok legföljebb néhány órát tartanak, a méretezés alapadatának a tízéves visszaté­rési idejű árvíz javasolható, ellentétben az árapasztó méretezésével, ahol a százéves visszatérési idejű árvizekkel, illetve a vészkiömlő és a gátkorona szintjének méreteinek a számításával, ahol a nehezen definiálható „katasztrofális" árvízzel kell számolnunk. Nagyon szűk és meredek falú völgyek kedvezőtlen esetében az árapasztó surrantóját kénytelenek a földgát rézsűjén vezetni. Ebben a rendkívül kedvezőtlen és veszélyes esetben a surrantó esését a földgát méretei és a rézsűhajlása határozza meg. A segédle­tünk összetett nomogramja szolgáltatja az ilyen - egyébként lehetőleg elkerülendő ­esetekre a surrantó „optimális" méreteit (9. ábra). Ennek az optimálásnak az ellenére ismételten hangsúlyozzuk, hogy a gátat elkerülő vízvezető csatorna által nyújtott bizton­ság, minden körülmények között a leggazdaságosabb megoldással egyenértékű. A segédleteket a gyors és egyértelmű használat céljából szerkesztettük és ezzel szeretnénk biztosítani, hogy az Algériában száz számra épülő tározókat gazdaságosan, egyenlő biztonság­ra tervezzék. Használatának megkönnyítésére minden nomogramhoz használati utasítást, részletesen kidolgozott, helyszíni gyakorlatunkból származó példasorozatot csatoltunk. Gon­dosan elhatároltuk az egyszerűsített nomogramsorozat alkalmazási területét és hangsúllyal fölhívtuk a figyelmet azokra az esetekre, ahol a speciális eljárások, illetve az ezeket az eljáráso­kat segítő különleges nomogramok használandók ( Groupe d'étude 1986). 6. Összefoglalás Az algériai dombvidéki kis tározók országos programjához a tervezési munkák meggyorsítása és egységességének biztosítására hidrológiai és hidraulikai méretezési segédlet készült. A hidraulikai tervezési segédlettel a dombvidéki tározók műtárgyai, a vízkivételi csőzsilip, a fenékleürítő, az árapasztó, a vészkiömlő és az átbukó vizeket elvezető surrantó és energiatörő medence méretei határozhatók meg. A vízkivételi mű méretezési föladata egyszerű hidraulikai kérdés. A fenékleürítő méreteinek meghatározá­sánál a hidraulikai adatokon és összefüggéseken kívül a tározómedence méreteit, geodé­ziai adatait is figyelembe kell venni. Az árapasztó méretezése már hármas föladat: a hidraulikai összefüggések és a topográfiai adatok mellett az elzárási szelvény árvízviszo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom