Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Lougani, Hocine-Zsuffa István: Segédlet a dombvidéki tározók hidraulikai méretezéséhez
Segédlet a dombvidéki tározók hidraulikai méretezéséhez 93 Az árapasztó méretezésére szolgáló standard segédletünket Marone és Bukovszky összefüggései alapján, felhasználva az árhullámok csúcsa és tömege között empirikus kapcsolatot, szerkesztettük meg. A szerkesztésnél az árhullámcsúcs és tömeg közötti kapcsolatot az algériai Bouira megyében, 8 szelvényben észlelt több évtizedes adatsorok árhullámaiból számítottuk, ezek a nomogramok (8. ábra) tehát, hidrogológiai jellegük miatt, többé-kevésbé helyhez kötöttek. A 8. ábrán bemutatott nomogram segítségével a tározóból távozó csökkentett Q cs csúcsvízhozam és a kiépítendő árapasztó bukó (széles küszöbü) В hossza az érkező Q e csúcshozamnak, a víz h átbukási magasságának, az F vízgyűjtőterületnek és a telt tározó A vízfelületének a függvényében közvetlenül meghatározható: Qc = Лбе, h, F, A mJ, (14) és a bukóéi hossza B = /(öcs) (15) A 8. ábrán bemutatott nomogram egyszerűsíthető, ha elfogadjuk a nem föltétlenül optimális eredményt adó h = 1 m átbukási magasságot. A segédletünkhöz csatolt, egyszerűbb nomogramnál néhány szerkesztési müveletet és hibalehetőséget meg lehet takarítani. A szerkesztési pontatlanság hatásának mérséklésére külön nomogram készült a legkisebb tározók méretezésére (Group d'etudes 1986). Mindkét nomogramot elláttuk olyan, ráhajtással illeszthető, betétlapokkal is, amelyekről a szélesküszöbű bukó helyett alkalmazott, különböző D átmérőjű csőátereszek számát lehet meghatározni. Ilyen megoldásra azokon a gátakon kerül sor, ahol a közlekedést a gátkoronán biztosítani kell. Szabálytalan alakú tározómedence esetén, mellékvölgy alatti elzárásnál, vagy teraszos, több szűkülettel tagolt völgyben tervezett tározónál a Bukovszky-Marone összefüggés nem alkalmazható. Ilyen esetben a Juhász-Sorensen-féle grafoanalitikus eljárást eredeti alakjában kell használni. Megjegyezzük, hogy a méretezéshez elég a szerkesztést csak az árhullám felére, az alvízi árhullám csúcsáig elvégezni. Az eredeti szerkesztés módszeres ismétlésével és az ismétléseknél adódó egyszerűsítési lehetőségek fölhasználásával a grafoanalitikus eljárással közvetlenül megszerkeszthető a tározó árvizcsökkentő jellegfüggvénye, a е. = nvm ahol K(h) a bukó küszöbszintje fölött, a h átbukási szintig tárolt vízmennyiség, azaz K(h) = K(tf küszö b + A)- K(tf küszó b). Az árhullámcsökkentés szoros kapcsolatban van a bukón átömlő vízhozammal, azaz a bukó egyértelműen számítható szélességével. A szerkesztéseket több, különböző valószínűségű árhullámra végrehajtva a vizsgált tározó árhullámcsökkentő hatása részleteiben is vizsgálható és így az optimális megoldás kiválasztásához további információk szolgáltathatók. A módszer gyorsítása és homogén eredmények biztosítása végett t = 20 min időegységgel Sorensen-hálózatot szerkesztettünk és előállítottuk azoknak a különböző csúcsvízhozamú
