Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Major Pál-Neppel Ferenc: A Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedések

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 4. füzet KÖNYVISMERTETÉS LÁSZLÓ RÉTHÁTI: PROBABILISTIC SOLUTIONS IN GEOTECHNICS Rétháti, L. : Probabilistic Solutions in Geotechnics. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. (Rétháti László: Valószínűségelméleti megoldások a geotechnikában, 451 oldal, 166 ábra, 97 táblázat, 10 függelék) Az Akadémiai Kiadó, az 1985-ben magyarul megjelent munkát, 1988-ban - átdolgozott tartalommal - angol nyelven is kiadta. A talajmechanikai ismeretek gyakorlati alkalmazása folyamán, már korábban szükségét érezték annak, hogy a talajok viselkedése determinisztikus módszerekkel történő előrejelzésének a pontosságát a valószínűségelmélet felhasználásával fokozzák. Erre - a vízépítés területén - néhány évtizeddel ezelőtt szórványos kezdeményezések történtek. Rétháti a művében a geotechnika számos ágában bemutatja a valószínűségelmélet alkalmazásának a lehetőségeit és az előnyeit. A szerző, a geotechnika területén eltöltött több évtizedes eredményes munkásságának - amelyet jónéhány könyv és számos folyóiratcikk jelez - tapasztalataiból merített példákon mutatja be a valószínűségelméleti módszereknek a műszaki és gazdasági szempontok egyidejű érvényesítésénél játszó meghatározó szerepét. A 12 fejezetre és az azokat kiegészítő jelölésekre, irodalom felsorolásra, függelékre, névmutatóra és tárgymutatóra tagozódó könyv első fejezete a statisztikai alapfogalmak ismertetésével kezdődik, majd a statisztikai paraméterekre vonatkozó irodalmi adatokrói ad áttekintést, fölsorolva a szakirodalmi adatok feihasználása során figyelembe veendő mérlegelési szempontokat. Külön alfejezetet szentel a könyv a nagyobb területek átfogó statisztikai értékelési módszereinek a bemutatására. A második fejezet az eloszlás-függvények talajfizikai jellemzők leírására történő felhasználási lehetőségeit részletezi. Ez a fejezet is először az alapfogalmakkal - a különböző eloszlás függvények bemutatásával - foglalkozik. Majd az adatok rendezését követően, a függvénytípus kiválasztásának a módszereit taglalja. Ismerteti a kiválasztott függvény alkalmasságának a megítélésére szolgáló illeszkedésvizsgálatot, s a talajfizikai jellemzők eloszlásának a bemutatásával zárul a második - a könyv egyik legterjedelmesebb - fejezete. Tekintettel arra, hogy a talajfizikai jellemzőknek mindegyike egy vagy több másikkal szorosabb-lazább kapcsolatba hozható, fontos ezeknek a kapcsolatoknak a feltárása. Ez történik meg a könyv harmadik fejezetében, amely kitér a változók közötti kapcsolatok jellegére, a korreláció fogalmára, a kapcsolatok értelmezésére és megbízhatóságára, a többváltozós kapcsolatok értékelésére, a korrelációszámítás közelítő módszereinek az ismertetésére. A közölt példák egy része vízépítési szempontból is figyelmet érdemel, mint például a márgában mozgó talajvíz hatásának a kimutatása, a kötött talajok ödométeres vizsgálatának a bírálata, valamint a talajok áteresztőképességének a meghatározására szolgáló változó víznyomással működő készülékkel végzett kísérletek eredményeinek a kritikája. „A talajvizsgálatok helyének és mennyiségének meghatározása" című negyedik fejezet fontosabb alfejezetei: a mintavételek statisztikai értelmezésével, a talajfizikai jellemzők idő- és térbeli változásával, a fúrások kijelölésével és végrehajtásával, a vizsgálandó minták legkisebb számának a meghatározásával és a gazdasági szempontok figyelembevételének lehetőségeivel foglalkoznak. Az ötödik fejezet a matematikai statisztika módszereinek, az osztályozó (a szemcsék mérete, alakja és fajsúlya, a szerves alkotórészek mennyisége és a kémiai tulajdonságok) továbbá az állapotjellemzőkkel kapcsolatos (tömörség, víztartalom, konzisztencia, a vízzel való telítettség mértéke) hasznosítási lehetőségeiről nyújt tájékoztatást. A hatodik fejezet az azonos talajjal végzett vizsgálatok összehasonlítási módszereit tárgyalja, kitérve a vizsgálatokat végző személyek munkájának a minősítésérc is.