Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
4. füzet - Major Pál-Neppel Ferenc: A Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedések
620 Major P. és Neppel F. Vizsgálataink alapján empirikus összefüggéseket állítottunk fel mind az erdős, mind a szabad területek evapotranszspirációjának számítására Turc összefüggésének (Turc 1951) adaptálásával. Megállapítottuk, hogy az erdő mintegy 1,7-szer nagyobb evapotranszspirációt eredményezhet, mint az erdőn kívüli területek. (Vizsgálataink szerint a többlet párologtatás nagysága, az erdő korának is függvénye, ezt azonban a továbbiakban adatok hiányában nem vehettük figyelembe.) Az erdőn kívüli terület evapotranszspirációjának számított értékeit a IV. táblázatban tüntettük fel. A beszivárgás és a talajvizet elérő tényleges beszivárgással kapcsolatban korábbi vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy az erdőn kívüli tényleges beszivárgás, mintegy 413-ad része az erdő területe tényleges beszivárgásának. A tényleges beszivárgásról, vizsgálataink megállapították, hogy egyrészt hazai klímaadottságaink között tényleges beszivárgás általában csak a transzspiráció megszűnte utáni téli félévben, az ekkor hullott csapadék hatására keletkezik, másrészt, hogy a felszíntől számított kb. 1 m-es mélységzóna után a különböző mélységű talajvízhez érkező tényleges beszivárgás mennyisége a mélység függvényében már nem változik, csak ez a beszivárgási folyamat a mélyebb talajvízszintek esetében időben elhúzódik, így a vizsgált területünkön az átlagos, vagy ennél mélyebb szintű talajvizek esetében a csapadék függvényében állandó, tényleges beszivárgással számolhatunk (IV. táblázat). - A felszín alatti lefolyás értékét a Duna-völgyi-főcsatorna felé szivárgás-számítással határoztuk meg, elhanyagolva a felszíni lefolyást, míg a Tisza felé az 1970-es években végzett trícium-tartalom elemzésen alapuló vizsgálatokat vettük figyelembe (Deák 1975). Az időközök között nem tettünk különbséget. Becsült értékeink az I. és II. terület esetében : R s i = 11,1 + 12,6 = 23,7 mm/a és R sl l = 17,0 + 6,6 = 23,6 mm/a, ahol az egyenletek jobb oldalán levő első tagok a Tisza felé, a másodikak a Duna-völgyifőcsatorna felé való becsült felszín alatti lefolyás értékeket tartalmazzák. A (4) összefüggéssel elvégeztük a talajvízből a rétegvízbe kerülő vízutánpótlásra - a két területre és a két időtartamra - vonatkozó vízháztartási számításokat : 1976-80 fi = JsM 131+2,82- 107-23,7 = 3,12 mm/a, T" = JsM 131 + 3,80 - 107-23,6 = 4,20 mm/a. p = JsM 99+10,381-23,7 = 4,60 mm/a és I" = JsM 99+ 14,281-23,6 = 8,60 mm/a. A (4) összefüggésben szereplő J s w, illetve E s w értékei az erdős és a nem erdős területek súlyozott területi átlagértékek, figyelembe véve a talajvízszint süllyedésével csökkenő, talajvízből történő, párolgást is. Az V. táblázatban összefoglaltuk a talajvízből a mélységbe szivárgó vízutánpótlás becsült értékét feltüntetve az ivóvíztermelés értékeit is.
