Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében

A végelemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében 581 3.2. Az építést megelőző állapot jellemzői Az építést, ill. a kamrák kitörését megelőző jellemző feszültségi állapot meghatározása egyszerűsített modell felhasználásával történt. Ennek megfelelően a következő jellemző primer feszültségi értékek jelentkeznek: - függőleges feszültség a kamrák tetőszintjén 8,10-8,55 MPa, - függőleges feszültség a kamrák talpszintjén 8,90-9,50 MPa, - vízszintes feszültségek a kamrák tetőszintjén 1,88-1,94 MPa, vízszintes feszültségek a kamrák talpszintjén 2,1-2,2 MPa. Az önsúlyból származó elsődleges süllyedés nagysága a modellhatárhoz viszonyítva a kamrák boltozatánál, vagy főtetejénél 200-207 mm. 3.3. A kamrák kitörését követő állapot feszültségei és alakváltozásai A terhelések szélső értékeinek meghatározása érdekében első közelítésként a biztosítás beépítése nélküli teljesen kitört állapotot vizsgáltuk. A kitört üregek környezetében jelentkező feszültségek függőleges összetevőinek eloszlását a 14. ábra mutatja. A kamrák közötti pillérekben keletkező nyomófeszültség 11-12 MPa értéket nem haladja meg. A nyomófeszültségek legnagyobb értéke a feszültségsűrüsödés miatt 26,6 MPa a gépkamra boltozat feltámaszkodásánál, ugyanakkor az ebből a tömbből származó kőzetmintákon mért nyomószilárdság értékek 40 MPa körüliek. Más vonalazással, valamint 14. ábra. A föld alatti kamrák térségének jellemző feszültségei Рис. 14. Характерные напряжения в зоне подземных камер Fig. 14. Characteristic stresses around underground chambers Bild. 14. Charakteristische Spannungen des Bereiches der unterirdischen Kammern