Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Józsa Ildikó-Stelczer Károly: A görgetett hordalékhozam számítása
58 Józsa I.-Stelczer К. 4. A görgetett hordalék mozgási keresztszelvénye A görgetett hordalék térfogatáramának meghatározásához, a (1) összefüggés szerint, szükség van a mozgó görgetett hordalék mozgási keresztmetszeti területének (A) ismeretére. A mozgási keresztmetszet meghatározásánál azokból a főként laboratóriumi eredményekből indultunk ki, amelyek szerint a görgetett hordalék „útjának legnagyobb részét gördülve teszi meg, vagyis nem szakad el a mederfenéktől, illetve az ugráló hordalékszemek ugrási magassága 0,75-1,35 d s o között változik" (Rosszinszkij 1968). A görgetett hordalék mozgásának keresztmetszeti területét (A [m 2]) a mozgási sáv magasságának (m [m]) és szélességének (B [m]) szorzata adja. A mozgási sáv magassága (vastagsága), laboratóriumi és természetbeni vizsgálatok alapján, elsősorban a mederanyag állapotától függ. Javasolható, hogy a mozgási sáv vastagságát kemény mederanyag esetén m = 2 d s o, puha mederanyag esetén m = 4 d so értékkel becsüljük. A mozgási sáv szélessége ( В) a tényleges fenéksebesség és a kritikus fenéksebesség értékeitől, illetve az adott mérési függélyhez tartozó mederszakasz nagyságától függ. 5. A mozgásban levő görgetett hordalék fajlagos sűrűsége A mozgásban levő görgetett hordalék fajlagos sűrűsége (a) alatt azt a viszonyszámot értjük, amely megadja, hogy a görgetett hordalékszemek a mozgási keresztszelvényt (A) milyen mértékben töltik ki. Vizsgálataink során abból a feltevésből indultunk ki, hogy ha a tényleges fenéksebesség nagyobb, mint a kritikus fenéksebesség legnagyobb értéke, a görgetett hordalék „teljes" mozgásban van, azaz a mozgó hordalékszemek teljesen kitöltik a mozgási keresztszelvényt. Ez esetben a = 1,0. - ha a tényleges fenéksebesség kisebb, mint a kritikus fenéksebesség legkisebb értéke tJ f<t; fcr ai n, nincs mozgás tehát a = 0. A két szélső helyzet között a értékét а tényleges fenéksebességnek а a - 0.06 szórású normális eloszlással jellemzett kritikus fenéksebesség középértékéhez tJ f c viszonyított helyzete határozza meg (2. ábra). Av f= v f c értéknél a = 0,5, míg egyéb esetekben az a értékét a normális eloszlás x, értékéhez tartozó F(xJ értéke adja. Az x t értéke az - Êfcl X, = (16) 0,06 v ' összefüggésből határozható meg és F(xJ értéke а о — 1,00 normális eloszlásfüggvény táblázatból leolvasható. Ha Vf nagyobb mint v { c érték a = F(xJ, (17) ha v r kisebb mint v f c érték a = 1,0 - Дх.) (18) összefüggéssel számítható (2. ábra).
