Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Szeredi István-Jeges Anikó: A végeselemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében

A végelemes modellezés lehetőségei a vízépítési létesítmények tervezésében 571 (max. 100 m) nem érte el a résvizek szintjét. Ez viszont azt mutatja, hogy a tározó építése nem áll kölcsönhatásban a felszín alatti vizekkel. Műszaki szempontból hátrányosnak tekinthető, a lejtőkkel párhuzamos, meredek dőlésű rétegeket a kutatás nem tárt fel. 1.3. Az erőtelep térségének kőzetjellemzői Az erőtelep térségét felépítő vulkáni összlet függőlegesen és vízszintesen változatos. Andezittufa, andezitagglomerátum és andezitrétegek váltogatják egymást. Ezek a rétegek nem követhetők nagyobb távolságban, mert elvékonyodnak, kiékelődnek. Részben ez, részben pedig a töréses szerkezet okozza a vízszintes változatosságot. A vulkáni összlet átlagos vastag­sága ezen a területen 400-450 m között van. A felső 250-270 m vastag rétegösszlet túlnyomó­részt tufából és agglomerátumból áll, kevés andezitpaddal. Az alsó zóna nagyobb szilárdságú andezitből és lávaagglomerátumból áll. Ebbe az alsó rétegösszletbe kerülnek az erőtelep kamrái. A legmélyebben fekvő kamra talpát 30 m vastag andezit és lávaagglomerátum választja el a vulkáni összlet oligo-miocén korú agyagos, homo­kos, aleuritos, márgás feküképzödményétől. Az erőmű Jöld alatti kamráinak kialakítására a legkedvezőbb, viszonylag zavartalan földtani blokkot a térség elsődleges és másodlagos törésrendszeréhez tartozó vető- és törészónái határolják vízszintes irányban. A térség törésrendszere 80-85° dőlésű, a rétegzettség közelítően vízszintes, a rétegfelszínek dőlése nem haladja meg az 5°-ot. A kőzettömbök a litoklázisoktól eltekintve, az erőtelep szempontjából érdekes mélység­közben, kőzetmechanikai szempontból homogénnek, állékonynak tekinthetők. Nyomó­szilárdság értékei 50-60 MPa körüliek. Az erőmű tervezett helyének közelében előfordu­ló mechanikai jellemzőket a 3. ábra mutatja. 1.4. A térség szeizmikus jellemzői A földrengési adatok statisztikai feldolgozásával számítható a különböző erősségű földrengések gyakorisága, ehhez a Keserűs-hegy 100 km-es körzetében megfigyelt föld­rengéseket (Mistéth 1987) használtuk fel. A tapasztalt szeizmicitás területi eloszlása alapján a nagyobb epicentrális intenzitású földrengések keletkezése elsősorban a Komárom-Mór szeizmikus vonal mentén várható. Ily módon a Keserűs-hegy térségében, a földhullámok gyengülése következtében, a megrázottság mértéke kisebb lesz. A legkedvezőtlenebb esetet figyelembevéve - vagyis a legkisebb intenzitás gyengüléssel számolva - a legaktívabb (Komárom-Mór) forrászónában keletkező földrengések hatása a Prédikálószék térségében 2 fokkal kisebb, mint az epicentrális intenzitás. A környék legaktívabb szeizmikus területén a Mór-Komárom vonal mentén várha­tó a földrengés keletkezése, így a Prédikálószéken (100 év alatt 0,3 valószínűséggel) 7 MSK intenzitású megrázottság feltételezhető. A szeizmológiai adatok alapján a Keserűs-hegy térségében a létesítmények mérete­zéséhez 7° MSK intenzitású rengéssel kell számolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom