Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

4. füzet - Laczay István: A folyamszabályozás és az ipari kotrás hatása a Nagymaros-Budapest közötti Duna-szakasz mederviszonyaira

A folyamszabályozás és az ipari kotrás. 555 A Szentendrei-Duna part menti sávjaiban észlelt feltöltődést, a morfológiai viszonyok, a Dunához képest fokozott kanyargás és az ahhoz kötött áramlási árnyékok is okozzák. A kotrási szakaszokon megzavart áramlás viszont a már ismertetett módon a kotrás menti, partmenti sávok feltöltődéséhez is hozzájárul. A kotrási helyeken a visszatöltődés mértékét átlagosan 0,5 m-re és a kotrási szélességet 100 m-re becsüljük, így a Szentendrei-Duna kotrási sávjaiban kb. 20 km-es szakaszon (2. ábra) 1969-87 között kereken / millió m

3 anyag töltődhetett vissza. A SzentendreiDunába görgetett hordalék gyakorlatilag nem érkezik, így a visszatöltődés vagy a lebegtetett hordalék hatása, vagy itt is valamilyen meder-átrendeződés következménye. 3.2. Medertérfogat-változás és hordalékmérleg A V. O. nyilvántartási szelvények 1969-87 közötti terület-, illetve térfogatváltozása alapján határoztuk meg a szakasztérfogat változásokat (III. táblázat). A szelvények összehasonlítása alapján módunk volt a mederváltozások, a visszatöltődés bizonyos számszerű jellemzésére. Az összehasonlítás eredményeként megállapítható volt, hogy a változások nagyon ritkán egyirányúak. A két mérés között eltelt közel 20 év alatt gyakorlatilag valamennyi szelvényben történt mélyülés is és töltődés is. Ezekből a területváltozásokból adódik az eredő mederváltozás, beleértve természetesen a kotrás miatti változást is. Ha feltételezzük. hogy a szelvényhálózat elég sűrű ahhoz, hogy a folyószakasz változását elfogadható megbízhatósággal jellemezze, akkor a területváltozásokból a medertérfogat, azaz a szakasz mederállapotának változására is következtethetünk. A Duna Nagymaros-Budapest közötti szakaszán a V. O. szelvények területváltozása - mind a növekedés { + dA, kimélyülés), mind a csökkenés ( — dA, feltöltődés) vonatkozásában - tág határok között mozog (III. táblázat). A 20 V. О. szelvény átlagosan 329 m

2 területnövekedés és 126 m

2 csökkenés eredőjeként 203 m

2-vei bővült (mélyült). Ha az eredő területváltozást a szelvények (kisvízi) szélességével (B) osztjuk, akkor az átlagos „terített" mélyülést/töltődést kapjuk. A szélső értékek: 1,77 m mélyülés (24. V. O.), illetve 0,55 m töltődés (20 V. О.). A 20 szelvény alapján a teljes szakasz 444 m átlagos szélességre terítve 0,44 m-t mélyült. A kotrást legtöbbször a 180 m széles hajóútban engedélyezték; e szélességgel számolva a Duna Nagymaros-Budapest közötti szakaszának átlagos mélyülése 1,09 m. A meder jelentős átrendeződését a számított térfogatváltozások igen jól jellemzik. A hossz menti térfogatváltozásokat összegezve azt kapjuk, hogy a Duna NagymarosBudapest közötti 35 km-es szakaszán 18 év alatt kereken 12 millió m

3 anyag mozdult el a helyéről (kotorták ki). Ugyanabban az időszakban, de a töltődő sávokban 4,81 millió m

3 hordalék rakódott le (vagy oda mederanyag rendeződött át). így az eredő mederváltozás 7,23 millió m

1 kimélyülés (III. táblázat). A számítás természetesen sok közelítést tartalmaz, hiszen 35 km-en csak 20 szelvény adata állt rendelkezésünkre. A 12 millió m

3 számított kimélyüléshez a kotrási gödrök 1987-ig történt 1,8-3,5 millió m

3-re becsült visszatöltődését még hozzá kell adni. Ez a teljes 13,8-15,5 millió m

3 kimélyülés a 16,4 millió m

3 kotrást (II. táblázat) jól megközelíti. Ezenkívül számítottunk még 1969-87 között 4,81 millió m

3 feltöltődést. A számított anyagmérleg azt tételezi fel, hogy 1969-87 között minden kimélyülés (12 millió m

3) kotrási sávban és minden feltöltődés (4,81 millió m

3) azon kívül történt.