Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
4. füzet - Nagy László-Reményi Péter: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatástanulmánya
494 Nagy L. és Reményi P. 3. Jelenlegi helyzet 3.1. Domborzat A hatásterület jelenlegi térszínét a Duna feltöltő-bevágó munkája hozta létre. A Kisalföld győri medencéjéhez tartozó Szigetköz a dunai újpleisztocén-holocén hordalékkúpon található. Magassága a folyóval párhuzamosan 130 m B-ról 110 m B-re lejt. A hullámtéren a Duna számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva napjainkban is állandóan alakítja a felszínt. A bonyolult vízrendszerekben egy-egy nagyobb árvíz során erős hordalékmozgás alakul ki. Az elmúlt évszázadban végrehajtott folyószabályozási munkák eredményeként a Duna egy főágon folyik, a mellékágrendszer csak nagyobb vízhozamok (2500-3000 m 3/s) felett kapcsolódik be a vízforgalomba. A Szigetköztől kelet felé elkeskenyedő győr-tatai teraszvidék a Kisalföld nyúlványa. A Duna idősebb pleisztocén hordalékkúpjának a keleti szárnya a hordalékkúp anyagából áll. A hatásterület az alacsony újpleisztocén teraszhoz tartozik, amely széles mezőként kíséri a Dunát. A hatásterület harmadik földrajzilag elkülönülő tagja a Börzsöny a Visegrádi-hegység geomorfológiai körzetéhez tartozik. A vulkanikus eredetű Börzsöny legmagasabb pontja 939 m В. A Visegrádi-hegység a Dunántúli-középhegység idegen, vulkanikus eredetű tagja és tulajdonképpen a Börzsöny folytatása, a belső-kárpáti neogén vulkáni koszorú délnyugati szélén. A hatásterület a két hegység között a meredek hegylábak keskeny sávjára korlátozódik. Nagymaros alatt a hatásterület a Duna medrére és annak partjaira terjed ki. 3.2. Éghajlat A hatásterület csapadékmérő állomásokkal jól, hőmérsékleti méréssorokkal közepesen ellátott. A leghosszabb, illetve legmegbízhatóbb csapadékadatokkal a mosonmagyaróvári, a győri és az esztergomi állomások rendelkeznek. A csapadék mennyisége az Alpok-aljai határvidékhez viszonyítva lényegesen kevesebb. A Mosonmagyaróvár térségben mért 600 mm körüli átlagcsapadékok Komárom térségéig fokozatosan csökkennek 523 mm-ig, majd a Dunakanyar felé haladva ismét emelkednek. A csapadékadatok és a hőmérsékleti adatok együttes vizsgálatából jól kivehető, hogy az óceáni hatások nyugattól kelet felé haladva fokozatosan csökkennek. A Dunakanyar nedvesebb klímája a Börzsöny és Pilis-hegységek befolyásának tulajdonítható. Magyaróváron a viszonylag több csapadék és kisebb evapotranszspiráció hatására az éves hiány csak 54 mm (átlagos évekre vonatkoztatva), Esztergom térségében a nagyobb párolgás és kevesebb csapadék 221 mm hiányt okoz. A 10 éves gyakoriságú halmozott vízmérlegek Magyaróvár és Győr viszonyait közel azonosan mutatják, de Esztergom térsége itt is szárazabb körülményeket mutat. Minden azt is jelenti, hogy a Szigetköz éghajlati viszonyai lényegesen kedvezőbbek, mint a Kisalföld keleti részéé. Ezt a kedvező hatást még fokozza a Duna itteni kiterjedt mellékág-rendszere következtében előálló viszonylag párateltebb mikroklíma. A napfénytartam évi átlagos értéke a Szigetközben 1900 óra Esztergom térségében 2000 óra, a tenyészidőben 1400, illetve 1500 óra.
