Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Licskó István-Szilágyi Ferenc-Bitskey József: A nitrát adszorpciója aktívszénen

424 Licskó /., Szilágyi F. és Bitskey J. NaHC0 3 oldattal (HCO3 fázis) történhet. Az ioncserés eljárások előnye a megfelelő eltávolítási hatásfok, a szakaszos üzemmód lehetősége, hátránya a regenerálás során keletkező tömény sóoldat kezelésének gondja. Az eddig említett eljárásokkal a nitrátszennyeződés nem szüntethető meg, csak kisebb térfogatra sűríthető. Ezt a nehézséget igyekeztek kiküszöbölni a kémiai és bioló­giai nitrátredukciós eljárásokkal. A nitrát kémiai redukciója során nagy energiagátat kell leküzdeni, ezt az energiát - többek között - UV fény besugárzással is biztosítani lehet, így olyan kémiai nitrát-eltávolítási eljárás dolgozható ki, aminek végterméke N 2 gáz (Pr iriez - Hoffmann - Kovács 1987). A nitrát redukálásához szükséges energia heterotróf baktériumok enzimrendszere segítségével több lépcsőben is befektethető, ez a lényege a bakteriális denitrifikációs eljárásoknak (Divet 1982, Leprince - Richard 1982, Fleit 1985). A baktériumokat szilárd hordozón (pl. salakon, homokon, aktív szénen) szaporítják el alkalmas szénforrás adagolásával. A biológiai denitrifikációs eljárások előnye, hogy a kapacitás növelésével a fajlagos tisztítási költség csökken, a nitrát N 2-gázzá alakul, hátrányuk az, hogy szakaszos üzemmódban nem működnek, a berendezés üzemeltetése kényes és a kezelt víz utótisztítására (pl. szűrésére, klórozására) van szükség (Germonpre 1983, Bulkai 1985). Egyes biológiai eljárások során a nitrátot élőlények testébe apatogén gombákba (Bitskey - Juhász - Kiss 1985), vagy vízinövényekbe építik be. A meglevő nitrátmentesítő technológiák megfelelő kiválasztásánál több szempontot kell figyelembe venni (fajlagos tisztítási költség, egészségügyi kritériumok, tisztítási hulladékok elhelyezése, a technológia bonyolultsága, stb.). A különböző eljárásokkal kapcsolatban az egyes országokban eltérő vélemények alakultak ki. Az USA-ban, Dániában, Angliában, az NDK-ban, Csehszolvákiában, Magyarországon az ioncsee alkalmazása felé hajlanak. Fran­ciaországban és az NSZK-ban inkább a biológiai eljárásokat részesítik előnyben (Bulkai 1985). A kémiai redukciós technológia jelenleg még nem eléggé kidolgozott. Napjainkig nincs tehát olyan nitrátmentesítési eljárás, ami minden szempontból egyértel­műen jobb lenne a többinél kidolgozottság, üzemi tapasztalatok, fajlagos tisztítási költség és egészségügyi megbízhatóság tekintetében. A meglevő eljárások fejlesztése mellett más utak keresése indokolt, mert a nitrát-eltávolítás prolémája jelenleg még nem tekinthető megnyugta­tóan megoldottnak. Új irányt jelenthet a kémiai redukciós eljárások fejlesztése. 2. Kémiai redukciós eljárás A nitrátredukció energiaviszonyainak jellemzéséhez a Gibbs-féle összefüggést hasz­nálhatjuk : AG = AH- TAS, (1) ahol AG - a rendszer szabadenergia változása ; AH - a rendszer szabad entalpia változá­sa; AS - a rendszer entrópia változása; T - a rendszer hőmérséklete. A biológiai nitrát-eltávolítási módszerekben a mikroorganizmusok enzimrendszere segítségével megvalósuló katalízis azt eredményezi, hogy csökken az entrópia (5), azaz a Gibbs-féle összefüggés alapján nő a nitrátredukcióhoz szükséges szabadenergia. A már említett kémiai nitrát-eltávolítási módszer (Princz- Hoffmann - Kovács 1987) a szükséges szabad energia növekedést a szabad entalpia növelésével éri el. Hosszabb távon célunk egy olyan nitrát eltávolítási technológia kidolgozása, amely a jelenleg ismert biológiai és kémiai eljárások számunkra kedvező részleteit egyesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom