Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Szeredi István: A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben

42 Szeredi István - A szivattyús energiatározó lehetőséget nyújt a mindenkori legolcsóbb tüzelőanyag alkalmazásának előtérbe helyezésére. Feloldja a menetrendi kötöttségek jelentős részét. - Nagy hatékonysággal biztosítható a rendszertartalék és a rövididejű csúcsterhelé­sek szabályozása azon többletköltségek nélkül, melyek a szénhidrogén tüzelésű tartalék­nál jelentkeznek. - Az 1995-2000. évek szintjén is igen jelentős fűtőanyag költség-megtakarítások jelentkeznek. - Biztonságot nyújt az olaj ármozgások jelentősebb energetikai hatása ellen. A gázturbinás fejlesztés esetén : - A folyamatosan öregedő hőerőműpark egyre kisebb mértékű visszaterhelhetősége nagy szénhidrogén részarányt tesz szükségessé. - A fejlesztési irány elsősorban szenes erőműveket szorít ki. - Az import vételezésének ütemezésénél terhelés kiegyenlítési okokból a legkedve­zőtlenebb árarány alkalmazása válik szükségessé. - A fejlesztési irány egy elöregedő hőerőműpark folyamatosan változó terhelésekkel menetrendtartásra kényszerít. - A fejlesztési irány tartósan távlatokban is a legnagyobb költségű tüzelőanyagok felhasználását teszi szükségessé. - A rendszertartalékot továbbra is részterhelésű szénhidrogén blokkokban kell biztosítani mindazokkal a többlet-ráfordításokkal, melyek ma is jelentkeznek. A minőségi jellemzőkön túl az elvégzett kapacitás illesztések alapulvételével megál­lapítható volt, hogy a 9000 MW csúcsterhelésü évben a paksi atomerőmű bővítését követő időszakban, a szivattyús energiatározós fejlesztési alternatíva esetén a rendszer teljes fűtőanyagköltsége átlagosan naponta mintegy 20-22 millió Ft-tal kisebb lehet, mint a gázturbinás fejlesztési alternatíva esetén. A szénhidrogén megtakarítás napi átlagban 45-47 ezer MWh nagyságrendű lehet. Az előzetes vizsgálatok szerint a fűtőanyagköltség és szénhidrogén megtakarítás a paksi atomerőmű bővítésének üzembelépését megelőzően is igen jelentős lehet és eléri az előbbiek 60-70 %-át. Az energiahordozó szerkezet ésszerűsítéséből az importenergia árrendszerében rejlő előnyök kihasználásából, valamint a különböző rendszerfeladatok ellátásából számítha­tó beruházási határköltségek mintegy egyharmad-egynegyedéért valósítható meg a léte­sítmény. A különbözőképp elvégzett elemzések és a szénhidrogén erőműpark kiváltásá­nak különböző ütemét feltételező vizsgálatok mindegyikével igen jelentős szénhidrogén megtakarítás mutatható ki. Ez az egyéb műszaki előnyökön túl is indokolja a világszerte nagy számban létesített szivattyús energiatározó szükségességét. A különböző erőmütípusok fajlagos villamos-energiatermelési költségeit - a beru­házási terhek nélkül - nyolc nyugat-európai ország (UNIPEDE) adatai alapján összeha­sonlítva (VIII. táblázat), megállapítható a szivattyús energiatározó létesítés helye a fejlesztési stratégiák kialakításában. 3.4. Az ellátás biztonságának és minőségének javítása Az energetikai és gazdasági elemzésnek fontos kiegészítő elemei a szivattyús energia­tározó dinamikus üzemből származó rendszerhatások főbb elemei a következők : - A villamosenergia-rendszer erőmüveinek karbantartási költségei a szerkezeti anyagok szilárdsági és fáradási igénybevétel összefüggésben vannak a gyakori gyors

Next

/
Oldalképek
Tartalom