Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Harnos Zsolt: Az időjárás változékonysága és hatása a növénytermesztésre

402 Harnos Zsolt - a nyári csapadék alakulásában - a két időszakra vonatkoztatva - nincs ilyen jelentős eltérés ( II. táblázat). Az aszálygyakoriság jelentősen (10%-kal) a csapadékosabb dunántúli megfigyelőállomásokon (Pécs, Szombathely) növekedett, s ugyanakkor ennek gyakorisága Debrecenben (7%-kal) csökkent. A termelés tervezése és a kockázatvállalás szempontjából lényeges tudni azt, hogy az aszályos évek milyen gyakorisággal fordulnak elő, s mi a valószínűsége annak, hogy ilyen esemény egymás utáni években előfordul. A számítások azt mutatják, hogy az egymás után következő aszályos évek száma az utóbbi időben megnőtt ( III. táblázat). Egymás után következő aszályos téli félév a Tiszántúlon a múlt század második felében (Debrecen, 1898-1899) csak egy esetben fordult elő. A Dunántúlon már több ilyen eset volt. Az utolsó 30-40 évben azonban mind a Tiszántúlon, mind a Dunántúlon sorozatban voltak ilyen esetek ( III. táblázat). II. táblázat A csapadék alakulása Magyarországon Téli félévAszályos telek Nyári félév csapadék Aszályos nyarak Téli + nyári aszályok Állomás neve csapadék száma aránya Nyári félév csapadék száma aránya száma aránya mm db % mm db % db % Budapest 1842-1985 1951-1985 270 223 34 11 24 31 335 297 32 9 22 26 6 1 5 3 Pécs 1872-1985 1951-1985 303 222 31 14 27 40 409 341 29 12 25 34 8 4 7 11 Mosonmagyaróvár 1860-1985 1951-1985 247 256 35 15 28 43 340 396 30 10 24 29 10 3 8 9 Szeged 1871-1985 1951-1985 226 246 32 17 28 49 320 337 27 8 24 23 9 4 6 11 Szombathely 1877-1985 1951-1985 237 209 30 11 27 31 433 332 22 9 20 26 7 2 7 7 Debrecen 1855-1985 1951-1985 243 252 32 10 25 29 350 279 27 5 21 14 5 0 4 0 Nyíregyháza 1868-1985 1951-1985 232 222 29 13 25 37 356 393 26 10 22 29 7 4 6 11 Átlag 1758 1630 26 36 22 26 6 8