Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Lotz Gyula-Harkay Máté: A természetbe illeszkedő vízfolyásrendezés

354 Lötz Gy. és Harkay M. Ezek a sebességi képletek azonban csak egyenletes, egyenes vonalú, permanens mozgás esetén érvényesek. Természetes, vagy a természetbe illeszkedően rendezett vízfolyásnál ez az eset jóformán soha nem fordul elő. A sebességi képletekből számítható értékek ezért csak tájékoztató jellegűek, néha még azok sem, ezeket gépiesen soha nem szabad használni. A számítási eredményeket csak alapos kritika után lehet (ha lehet) használni. Az érdességi tényezőt kellő körültekintéssel kell megválasztani. Ne felejtsük el, hogy a meder érdességét, ill. a sebességi képletekből számítható értékeket nemcsak a meder anyaga, benőttsége határozza meg, hanem a meder alakja és a kanyarulati ellenállások nagysága is. Ezeket az érdességi tényező felvételénél figyelembe kell venni. Kevésbé kanyargós, növényzettel be nem nőtt egységes medrek méretezésénél ezeket a nehézségeket elkerülhetjük érdességi tényező nélküli, természetes vízfolyásokra kidolgozott képletek alkalmazásával (pl. Hermanek, Bretting). Bármelyik képletet használjuk is, számíthatunk - kedvezőtlen esetben - 30%-ot is elérő hibára a középsebesség meghatározásánál! Az érdességi tényező becsléséhez megbízhatóbb képet kapunk megfelelő időben végzett helyszíni mérésekkel (keresztszelvény, nedvesített szelvény paraméterei, esés, vízhozam). E mérések időpontjának kiválasztása nem olyan egyszerű, mint a KKQ környezetében levő mederalakító vízhozam meghatározása, de a természetes meder - és ahhoz közelálló tervezett állapot - megismeréséhez az évenként előforduló, a meder emésztőképességét legalább 60-70%-ban kihasználó nagyvíz adatainak megismerése elegendő. Összetett szelvényeknél - ha a padkát borító víz mélysége kisebb, mint a kisvízi mederé - külön kell számítani a kisvízi mederben és külön a padkákon a sebességet. Az összetett szelvényt egységes szelvényként kezelni legfeljebb akkor lehet, ha a padkát a kisvízi meder mélységénél lényegesen magasabb vízoszlop borírja (Szilágyi 1987.) Természetesen az egyes mederrészekhez más-más érdesség is tartozik! A padka és a kisvízi mederéi metszésvonalánál mérhető vízoszlopot a hidraulikus sugár számításánál figyelembe kell venni. Sűrű aljnövényzettel benőtt medrek számításánál - az érdességi tényező megfelelő megválasztása mellett - a növényzet területét le kell vonni a nedvesített területből. A rézsün álló fák kiirtása a meder emésztőképességét csak átmenetileg javítja, helyettük hamarosan a lefolyást a fáknál sokkal jobban gátló sűrű cserjés sarjad fel (9. ábra). 3. Következtetések A vízfolyásrendezés optimális tervezése csak a vízfolyás összes körülményeinek elemzésével, több változat vizsgálatával érhető el. A kivitelre kerülő megoldás kiválasztásánál azonban az eddigi, szigorúan technikai szemléletű, általában egyetlen igény kielégítését célzó megítéléstől eltérő módon kell dönteni. A vízfolyás rendezésére vonatkozó döntés mindig az összes körülmények igen gondos mérlegelésével elért kölcsönös engedményekkel járó megegyezés kell legyen, melynek eredménye a még szükséges legkisebb beavatkozás, beleértve azt is, hogy egyáltalán nem végzünk a vízfolyáson semmiféle munkát. A vízfolyásrendezés új, „természetbe illeszkedő" szemlélete új feladatokat is állít a kultúrmérnök elé. Mind gyakoribb eset, hogy a korábban „mérnöki" szemlélettel rendezett. csatornaszerű vízfolyásokat újra a természetbe kell illeszteni, medrüket ismét ka-