Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 2. füzet KÖNYVISMERTETÉS APPLIED SURFACE HYDROLOGY Starosolszky, Ö. (Ed.): Applied Surface Hydrology, Water Resources Publications. Littleton, Colorado, USA, 1987. (Alkalmazott felszíni hidrológia. Szerkesztette: Starosolszky Ödön, 821 oldal, 391 ábra.) A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont szerzői munkaközössége (Csermák Béla, Domokos Miklós, Kovács György, Magyar Pál, Péczely Tibor, Rákóczi László, Starosolszky Ödön, Stelczer Károly, Szöllősi-Nagy András) a hidrológiai ciklus föld felszíni részét a gyakorlati felhasználó oldaláról elemző és a vízgazdálkodási alkalmazásokra kiterjedő könyvet állított össze, felhasználva a budapesti nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam tapasztalatait. A könyv négy részre és ezeken belül 15 főfejezetre oszlik. A négy rész a hidrológia alapjait, a mérést-észlelést-adatfeldolgozást, a hidrológiai elemzést és előrejelzést, végül a hidrológia vízgazdálkodási alkalmazásait mutatja be. Az első fejezet (Starosolszky) a hidrológiai ciklus felszíni részét és a vízháztartási egyenlet tagjait vázolja fel, különös tekintettel a lefolyás jelenségére. A második fejezet (Rákóczi és Starosolszky) a víz mozgásának alapvető törvényeit ismerteti a terepen, medrekben és tavakban, megadva azokat a számszerű paramétereket, amelyek a számításokhoz nélkülözhetetlenek. A harmadik fejezet (Stelczer) a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait tárgyalja és ezek számszerű értékeit is közli. A negyedik (Starosolszky) fejezet, a mérések és észlelések eszközeit és módszereit, azaz a hidrometriát mutatja be. A csapadék, a párolgás, a lefolyás, a vízállás, a vízhozam, a hordalék, a vízminőség a tárgya ezeknek a méréseknek, amelyek közül különösen bőségesen tárgyalja a vízhozammérést. Az ötödik fejezetben (Starosolszky) kerül sorra a hidrológiai hálózattervezés és üzemeltetés elvi és gyakorlati megoldása. A hatodik (Starosolszky) fejezet az adattovábbítás módjait és eszközeit vázolja fel, példákat adva a korszerű telemetriai megoldásokra, egészen a műholdak alkalmazásáig. A hetedik fejezet (Péczely) az adatfeldolgozás hagyományos és korszerű módszereit ismerteti, különös tekintettel a vízhozamstatisztikára, beleértve a minőségellenőrzést is. A nyolcadik, kilencedik és tizedik fejezet (Kovács) a hidrológiai adatok elemzését mutatja be. Elsőként a pontszerű és területi észlelések elemzését, a területi és időbeli átlagok képzését. Ezután a hidrológiában szokásos statisztikai elemzéseket, így elsősorban a korreláció számításokat vázolják. A beszivárgás, a párolgás, az evapotranszspiráció és a lefolyás kapcsolatait, az adatsorok generálását és szimulációját, az eloszlásfüggvényeket is itt tárgyalják. Ali. fejezet (Szöllősi-Nagy) a hidrológiai előrejelzés szervezési és műszaki problémáit részletezi a hagyományos módszerektől kezdve a korszerű hullámeleméletek numerikus megoldásáig. A rövid, és hosszúidejű előrejelzéseket különválasztja, mivel a módszerek teljesen különbözőek. A 12. fejezetben (Csermák és Magyar) a vízmérleget helyezik előtérbe, mint a hidrológiai adatok alapján álló vízkészletek és a vízigények összevetését. A 13. fejezet (Domokos) tárgya a víztározók, mégpedig az árvíz, vízhasznosítás és többcélú tározók hidrológiai méretezése, amelyre az új magyar módszereket ajánlja. A 14. (Magyar)