Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízmércék magassági rendszerének kialakulása a Körösök völgyében 319 vízmércénél betartva, és helyeztek el vízmércéket korábbi, az 1842. évi kisvízszintre is. Amikor változott a vízszint, a mércék 0-pontjait megváltoztatták. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal a folyók mentén szabályozási és mederrendezési célokból szintezési hálózatot fejlesztett ki (jele: FSZ). Ennek érdekében rendelkezésre állt Vásárhelyi Pál által 1843-ban szerkesztett, egységes alapszintű ponthálózat és szintmérési térkép. A Folyammérnöki Hivatal magasságjegyzéke a 3. ábrán látható. 3. ábra. Folyammérnöki hivatal magasságjegye Рис. 3. Нивелировочный знак речного инженерного округа Fig. 3. An altitude-sign of the River-Engineering Office Bild 3. Höhenmarke des Flußbauamtes Magyarországon 1876-ban törvényesen használt mérték lett a méter. Ekkor a korábbi vízszint meghatározására szolgáló - láb, hüvelyk és vonal mértékeket átszámították méter és centiméteres magasságokra. A szegedi tiszai kezdő vízmérce O-pontja az Adria-szintre történt átszámítással 75,293 m A. f. magasságnak felelt meg. 1886. május 1-én megkezdte működését a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztálya. E hivatalnak feladatai között szerepelt a korábbi években elhelyezett vízmércék rendezése, mert azok O-pontjainak magasságai nem voltak egy összefüggő vízszintre állítva. A Vízrajzi Osztály minden korábban elhelyezett vízmércét a helyszínen megvizsgált. A feleslegeseket megszüntette, több helyen a szükséghez képest újakat állított fel. A vízmércéket „első és másodrendűekre" minősítették. Ezeken kívül ún. árvízi mércéket is meghagytak, ill. létesítettek, amelyek csak egy-egy nagy víz bekövetkezésekor kerültek leolvasásra. A megmaradt vízmércékről törzskönyveket szerkesztettek. 1888 szeptemberében minden eddiginél alacsonyabb vízállás alakult ki. Ezért a hó 19-én 12 órakor rögzítették a vízállásokat a Gyulai Folyammérnöki Hivatal és az érdekelt társulatok közreműködésével. Ez a kisvízszint rögzítés kiterjedt a folyószabályozások kezdő pontjától minden Körös vidéki folyó mentén a Tisza torkolatáig. Ezzel a munkával olyan összefüggő kisvízszintet nyertek, amely minden tekintetben alkalmas lett arra, hogy a vízmércéket erre a vonalra helyezzék. A rendezések után 24 db vízmérce kapott besorolást, 7 db elsőrendű állami, 17 db elsőrendű állami felügyelet alatt álló, de nem állami vízmérce. Ezeken kívül további 47 db vízmérce megmaradt, de ezeket helyi jelentőségűeknek minősítették, és így ezekre a Vízrajzi Osztály felügyelete nem terjedt ki. A Körös vidékén a rendezés után megmaradt vízmércéket az I. táblázat tünteti fel. A 7 db 1. rendű állami vízmércékről naponta távirat útján küldték a vízállási jelentéseket a Vízrajzi Osztályhoz. A többi 17 vízmércéről a „mércekönyv" alapján havonta. A Körösök és a Berettyó vízszintje az elmúlt 100 év alatt több alkalommal süllyedt a vízmércék „0" pontjául választott 1888. szeptember 19-i kisvízszint alá. Ezek számszerinti adatait a II. táblázat tartalmazza. A Körösök és Berettyó vidéki vízmércék O-pontjainak változatlansága teszi lehetővé, hogy a vízállási adatokat 100 év távlatában is megbízhatóan használhatjuk.