Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A Duna két bajorországi mellékfolyójának lefolyás-szabályozása 299 6. ábra. A Vils folyó különböző x % valószínűséggel meghaladott fajlagos árvizhozamainak hossz-szelvénye Рис. 6. Продольный профиль максимальных расходов X процентной-беспеченности для р. Фильс Fig. 6. The longitudinal section of the specific flood-discharges with different probabilities of exceedance (x percent) over the Vils River Bild 6. Längsscnitt der mit verschiedenen Wahrscheinlichkeiten x% überschrittenen Hochwasserabflußspenden der Vils Vils-vízgyűjtőre 30 • 10 6 m 3-t határoztak meg. Ez az érték kb. a Grafenmühle-i vízmérceszelvény 30 m 3/s-os alapvízhozama feletti árvízhozamához tartozó árhullámtömegnek a fele. 3. A Vils-völgy rendezése Az Alpok bajorországi előteréből a Dunába délről torkolló valamennyi mellékfolyóhoz hasonlóan a Vils völgye is hosszan elnyújtott alakú. Forrásának és torkolatának szintkülönbsége mintegy 200 m, völgyhossza kb. 100 km, a völgy átlagos lejtése tehát 2%o (2. ábra). Nagyobb mellékvízfolyásainak völgy lejtése a torkolatok közelében 2%o-es, a felső szakaszokon pedig 10-20%o-es. 3.1. A mederrendezés története Az 1960-as évek közepén, amikor megkezdték a teljes vízgyűjtő átfogó koncepció szerinti tervezését, a Vils és mellékvízfolyásainak széles - néhol 2 km-es szélességet is elérő - völgyeinek viszonyait a következőképpen írták le: A meder kanyarogva kígyózik a széles völgyben. Felső és alsó szakaszán még kifejlődött meanderek is megfigyelhetők. A Vils átlagos mederlejtése: l,45%o. A vízerő-hasznosítást célzó számos duzzasztómű miatt azonban középvíznél a tényleges lejtés ennél lényegesen kisebb. Zömmel kisebb müvekről van szó, amelyeket a korábbi századokban malmok és fűrésztelepek meghajtására létesítettek. Ennek során a folyó medrét többnyire a völgy szélére helyezték át, ami aztán számos vízerő-hasznosítómü felszámolása után is megmaradt. A völgy ellapult alakja miatt már a kis árvizek is nagy területeket árasztanak el. A kiöntött árvízhozam ezek után leginkább a völgy lejtését követi. A gyakori árvízi elöntések és a magas talajvízállások emberemlékezet óta hátráltatják a mezőgazdasági termelést. A széles völgyfenékeken nem alakulhatott ki intenzív mezőgazdaság.
