Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Szilágyi Endre: Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakaszán

Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakászán 291 a második sor pedig azokat, amelyek a Rábafüzes-Szentgotthárd úton átbukva a vasúttól É-ra lévő területet is elöntötték. A körmendi adatok a Csörnöc-Herpenyő-patak kiinduló szakaszán bekövetkezett elöntésekről adnak felvilágosítást, a rumi mércéről vett adatok pedig a völgy középső-alsó szakaszának elöntési viszonyait mutatják. Rumnál 34 esetben haladta meg a vízállás az ártér elöntése szempontjából kritikus értéket, ebből azonban legfeljebb 29 alkalommal volt önálló elöntés, 5 árhullám a megelőző árhullámból származó vízborítás idejét növelte meg. Az átlagos elöntési gyakoriságok alapján a legkedvezőtlenebb völgyszakaszokon évente átlagosan egy elöntést okozó árhullámra kell számítani, de 1951 84 között még a Csörnöc-Herpenyő-völgy legkedvezőtlenebb alsó szakaszán is csak 15 évben volt elöntés, az ilyen évek egy részében azonban évente többször. A IV. táblázat lényegében igazolja az éves nagyvízhozamok statisztikai feldolgozásának eredményeit a nagy valószínűségek tartományában. A p=50% valószínűségű nagyvízhozam Szentgotthárdnál 240 m

3/s, Körmendnél 255 m

3/s és Sárvárott 240 m

3/s. A Szentgotthárd környéki vízépítési munkák miatt megváltoznak a Felső-Rábavölgy elöntési viszonyai. A meder megnövelt vízszállítása miatt a vasútvonaltól É-ra csökken az ártéri elöntési gyakoriság. 4. Következtetések Tanulmányunkkal arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy hosszú vízrajzi megfigyelésekkel rendelkező vízfolyás esetében is mennyi és milyen típusú probléma jelentkezhet, ha különféle gyakorlati árvízi kérdésekre akarunk kellő megbízhatósággal válaszolni. Vizsgálati módszerünk kimondatlanul is állást foglal amellett, hogy a hidrológia tapasztalati tudomány - a helyismeret, a logikus gondolkodásmód, a műszaki megfontolás teszi lehetővé, hogy a szükségszerűen soha sem egzakt eredményeket adó vízrajzi méréseket, hidrológiai számításokat kiegészíthessük és helyesen értelmezhessük. A tanulmányban a különféle megfontolások nélkülözhetetlensége mellett hangsúlyoztuk a vízrajzi állomáshálózat - esetünkben : árvízi, ártéri - fejlesztésének a fontosságát is. Sőt, nem álltunk meg a kérdés jelentőségének a hangoztatásánál, hanem a gyakorlati megvalósítás terén is be tudtunk számolni bizonyos kezdeményezésekről. Eredményeinket összefoglalva: megállapíthatjuk, az árvizek matematikai statisztikai elemzése és műszaki megfontolások alapján sikerült megbecsülni, hogy a Rába árvizei milyen időközönként, milyen valószínűséggel öntik el az egyre belterjesebb mezőgazdasági művelés alá vett árteret. Ezen adatok birtokában a mezőgazdaság mérlegelheti az ártér hasznosításának kérdését. A Szentgotthárd Sárvár Rába-szakasz árvizeinek tetőző vízállásait és az árvízi tömegét vizsgálva, megállapítottuk, hogy a főmederben levonuló árvizek - elsősorban az ártéren való szétterülés következtében egyrészt erősen ellapulnak, másrészt az ártéren levonuló árhullámhoz viszonyítva lényeges időelőnnyel érkeznek a sárvári szelvényhez. Az ártér késleltető, tározó hatását, és az osztrák területen végzett vízrendezések árvíznövelő hatását a Sárvár alatti Rába-szakasz árvízvédelmének fejlesztésénél feltétlenül figyelembe kell venni.