Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Szilágyi Endre: Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakaszán

Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakászán 279 legnagyobb, 1965. áprilisi árhullámnál is csak a vasútvonal - Lahn-patak közötti útszakaszon volt vízátbukás. A természetes állapotú Lapines vízszállítása 120-150 m

3/s-ra becsülhető. Az 1979ben kezdődő szabályozási munkákkal 380 m

3/s vízszállítású medret építettek ki, így jelenleg csak az ezt meghaladó hozamú árvizek öntik el az árteret. Ez a beavatkozás természetesen megváltoztatja az eddigi ártéri lefolyási viszonyokat. A Lapines torkolata alatt a Rába mintegy 1 km hosszú szakaszának vízszállító-képességét is megnövelték 480 m

3/s-ra. Ezzel a megnövelt medermérettel csatlakozik a kb. 230 m

3/s vízszállítóképességü eredeti mederhez. A nagyobb árhullámoknál a Rába medréből az ártérre kilépő víz - topográfiai okokból - csak Csörötnektől kezdve tud a Lahn-patak felé húzódni. 1.2. A Csákány

dor oszló- Körmend közötti folyószakasz Csákánydoroszló térségében a Rába áttér völgyének bal oldalára, miközben medrének vízszállító-képessége számításaink szerint helyenként 150 m

3/s körülire csökken. Csákánydoroszló felett kezdődik a mesterséges vonalvezetésű Csörnöc-Herpenyő, amely végig a völgy jobb oldalán halad. A völgyet a Körmend-Zalalövő vasútvonal ártérbe épített töltése zárja le ( 1. ábra). Ez akadályozza az ártérbe jutott víz szabad levonulását. E szakaszon az ártéren mozgó víz ugyanis csak a vasúti töltés hidjai alatt folyhat tovább Sárvár irányába. 1.3. A Körmend-Ikervár közötti folyószakasz A Körmend-Zalalövő vasúti kereszteződés és Ikervár között az aszimmetrikus völgy bal szélén folyik a Rába, a völgy jobb széléhez közel lévő mélyponton pedig a Csörnöc-Herpenyő. A Rába jobb partja és az ártér mélypontja közötti magasságkülönbség 1,5-2,0 m. de a völgyszakasz alsó részén elérheti a 2,5 m-t is (2. ábra). A Rába-meder emésztőképessége Körmend térségében 340-360 m

3/s, ez az érték Rumig 180-200 m

3/s-ra, innen az ikervári duzzasztóig egyes helyeken - feltehetően - 170-180 m

3/s-ra csökken. A Rába medréből kilépő árvizek mértéke és helyei az árhullám tetőző hozamától és tömegétől függenek. A víz kilépése a mederből a Körmend-Zalalövő vasúti kereszteződés alatti néhány száz méteres szakaszon kezdődhet. Nagy árhullámoknál természetesen a teljes folyószakaszon történik a kilépés az ártérre, de ez a Körmend alatti néhány km-es és a Vasvár Rum közötti néhány km-es folyószakaszon (Pachner 1980) a legnagyobb mértékű. A nagyvizek tehát egyrészt a Rába medrében (melyben az árhullám tetőző hozama Körmendtől kezdődően egyre kisebb), - másrészt az ártéren (amelynek fő vízszállítója a Csörnöc-Herpenyő) vonulnak le. A főmeder és az ártéri lefolyás közötti nagyságrendeket az 1982. októberi, kb. 10 év visszatérési idejű, árhullám lefolyási görbéivel mutatjuk be (3. ábra). Az ártérre már a Körmend-Zalalövő vasúti kereszteződés feletti völgyszakaszból