Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Debreczeni Béla: A csapadék és a műtrágya mennyiségének hatása a termésre

262 Debreczeni Béla ban - az adagok megállapításában - korrekciót alkalmazhatunk az előző év csapadék és hőmérsékleti viszonyai figyelembevételével. így pl. aszályos évet követő esztendőben N-ből kiegészítést, P és K-ból levonást ajánlanak, és megfordítva, ha a nyár hűvös, csapadékos volt, akkor N-ből levonást, a P és K-ból kiegészítést javasolnak. Ezen túl azonban azt is jól tudjuk, hogy a felhasználandó műtrágyaadag átlagos felső határa területenként változik úgy, ahogyan éghajlati körzeteink is változnak. A 800 mm évi csapadékú, nedves dunántúli területeken nagyobb az optimális műtrágyaadag felső határa, mint az 500 mm csapadékú, száraz Alföldön, annak ellenére, hogy itt a sugárzási energia és a hőellátottság jobb. Rendszerint az optimális hő- és csapadékellátottságú év időjárási rendszere (minden tájkörzetben) definiálja, a még gazdaságosan felhasználható műtrágya mennyiségét (Bocz 1976). Ennek értéke évről-évre változik az időjárással együtt. 2. A vizsgálat módszere Az 1967/68. években megszervezett műtrágyázási kísérleteknek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem volt országos koordinátora. Az ország több mint 20 pontján elindított tartamkísérletekből jelenleg mindössze 9 helyen folyik adatgyűjtés: a keszthelyi ATE (Keszthely, Mosonmagyaróvár), a debreceni ATE (Hajdúböszörmény) a karcagi, a kompolti (Kompolt, Putnok) és az iregszemcsei (Iregszemcse, Bicsérd) kutatóintézetek, valamint az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet (Nagyhörcsök) kezelésében. A 20 éve tartó kísérletekből 12-12 őszi búza és kukorica szemtermés adatait emeltük ki. Ezek közül a csapadékellátottság alapján 12 aszályos, 12 kedvező évnek volt tekinthető. A minősítés feltétele volt, hogy a tenyészidőben (őszi búzánál október-június, kukoricánál április szeptember) lehullott csapadék mennyisége eltérjen az azonos tenyészidőszak 50 éves átlagától (I. táblázat). Az I. táblázat adatai szerint az esetek többségében az átlagtól az aszályos években kevesebb, a kedvező években 20-40%-kal több csapadék hullott. Az /. és 2. ábra vízszintes tengelyein a kísérletek kiemelt műtrágyázási kezeléseit tüntettük fel éspedig 1 számmal a kezeletlen, azaz a kontroll parcella terméseredményeit, 2 számmal a 20 ezer kg/km

2 (200 kg/ha) NPI (5-5-10) hatóanyag 3 számmal a 30 ezer kg/km

2 NPK (10-10-10) hatóanyag 4 számmal a 40 ezer kg/km

2 NPK (15-15-10) hatóanyag 5 számmal az 50 ezer kg/km

2 (20-20-10) hatóanyag Ugyancsak az 1-2. ábrákon tüntettük fel az egyes évek megadásával az 50 éves csapadékátlagoktól (tenyészidőben, ill. kritikus hónapokban) való eltéréseket (I. táblázat). 3. Eredmények A kisparcellás szántóföldi búza és kukorica műtrágyázási kísérleteink terméseredményét az 1-2. ábrán foglaltuk össze: Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy valamennyi esetben a kedvező csapadékellátottságú és -eloszlású években nagyobb átlagtermések érhetők el, mint