Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Varga-Haszonits Zoltán: Az aszály és hatásának agroklimatológiai elemzése

256 Varga- Haszonits Zoltán ideje alatti hatást az őszi búza, az egynyári növények vegetációs ideje alatti hatást pedig a cukorrépa adataival vizsgáltuk. A szárazsági tényező és a terméshozam közötti összefüggések (az őszi búzára vonatkozóan lineáris, a cukorrépára vonatkozóan pedig hatványfüggvény kapcsolat) jellemzőit az V. táblázatban mutatjuk be. V. táblázat A szárazsági tényező és a terméshozam közötti összefüggés jellemzői Őszi búza Cukorrépa Országrész Megye lineáris együttható hatványfüggvény r 10%-os küszöbértéke gyakoriság [%] Dunántúl Győr-Sopron Vas Zala Somogy Veszprém Komárom Fejér Tolna Baranya 0,3731 0,5683 0,4405 0,2180 0,4262 -0,0852 -0,3370 -0,4281 -0,3962 -0,7768 -0,7385 -0,6207 -0,5878 -0,7006 -0,6953 -0,6579 -0,5988 -0,3994 3,1 2,3 2,3 2,3 2,8 2,8 3,5 2,7 2,9 17 7 3 10 10 23 17 13 20 Alföld Bács-Kiskun Pest Szolnok Csongrád Békés Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár - 0,7048 -0,4370 -0,5134 - 0,6460 -0,4748 -0,5533 -0,3006 -0,7246 -0,7047 -0,7962 -0,7218 -0,5695 -0,6317 -0,6000 3,7 3,9 3,5 3.2 3,9 3.3 3,9 13 13 13 23 7 13 10 ÉszakMagyaro Borsod-A.-Z. Heves Nógrád -0,4020 -0,4850 -0,5416 -0,7204 0,6793 -0,8487 2,5 3,1 2,5 13 23 23 Az őszi búzát jellemző kapcsolatok szorosságát a táblázat harmadik oszlopában találjuk. Láthatjuk, hogy a nyugat-dunántúli megyékben, amelyek a legnedvesebbek ebben az időszakban, az összefüggés pozitív, ami azt jelenti, hogy a szárazabb jelleg inkább növeli a hozamokat. A korrelációs együtthatók azonban meglehetősen alacsonyak. Az alföldi megyékre az összefüggések negatívak a korrelációs együtthatók értékei azonban valamivel magasabbak. Itt a legérzékenyebb az őszi búza a szárazságra. A szárazság miatt azonban csak ritkán csökken az őszi búza terméshozama legalább 10%-kal az agrotechnikai szint alá, ezért jelentős aszálykárokról csak ritkán beszélhetünk. A cukorrépára vonatkozó adatokból nyilvánvaló, hogy a cukorrépa jelentősen érzékenyebb a szárazságra. Meghatároztuk a szárazsági tényező azon küszöbértékeit is, amelyeknél nagyobb értékek esetén a terméshozam 10%-ot meghaladó mértékben csökken. Továbbá meghatároztuk azt is, hogy az összes eset hány százalékában számíthatunk ilyen mérvű terméscsökkenésre. Ezeket a gyakorisági adatokat szintén feltüntettük. Az adatok megyei bontásban vannak megadva, ezért az aszály okozta terméscsökkenés gyakoriságának területi eloszlása is kibontakozik előttünk.