Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Vermes László: A Duna-Tisza közi homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata
220 Vermes László 1983-ig a Komárom megyei KÖJÁL (Tatabánya), 1984-ben a Bács-Kiskun megyei KÖJÁL (Kecskemét) laboratóriumaiban végezték, a bakteriológiai vizsgálatokra szabványosított, ill. a napi gyakorlatban alkalmazott meghatározási módszerekkel. A talajok fizikai és kémiai tulajdonságai közül a kísérletek kezdetekor és befejezésekor 21 paramétert és 8 nehézfémet vizsgáltunk, mindkét esetben azonos laboratóriumban, azonos, a talajtani gyakorlatban használt, szabványosított metodikával. A liziméterekröl öntözések előtt levágott növényanyagot súly, béltartalom ( 13 paraméter) és nehézfémtartalom (9 elem) meghatározása céljából elemeztük a takarmányvizsgálati szabvány előírásai szerint. A kísérlet során mért vízminőségi, talajtani, növényvizsgálati és bakteriológiai paraméterek az OVH-MÉM-EÜM ajánlásai alapján kerültek kiválasztásra és meghatározásuk a szennyvízhasznosítás esetére javasolt analitikai módszerekkel történt. Az adatok feldolgozását Proper 16/a személyi számítógépen végeztük, elsősorban BASIC programozási nyelven. Az egyes, nagy számításigényű feladatrészek megoldásaira később FORTRAN programozási nyelvet használtunk. A legfontosabb eredményeket és megállapításokat a korábban publikált részeredményekre (Csinády et al. 1983, Vermes-Pallay-Orbán 1983), valamint a VITUKI (1987) összefoglaló jelentésére alapozva ismertetem. 2. Az eredmények értékelése 2.1. Vízháztartási vizsgálatok A liziméteres vizsgálatoknál a talajszelvények nedvességtartalmát közvetlenül öntözés előtti és utáni napokon, a teljes talajszelvényen, 0,10 m-es rétegenként, izotópos méréssel határoztuk meg. A mért adatok grafikus ábrázolásából (3. ábra) látható, hogy a 60 mm-es öntözővíz a löszös (II) lizimétereknél a talajszelvény felső 0,40-0,60 m-es rétegében, homok talajú (V) liziméternél a 0,50-0,80 m-es mélységig okoz lényeges nedvességváltozást. A hidrometeorológiai adatok szerint a liziméterállomás környéke az ország legkisebb csapadékú vidékeihez tartozik. Éghajlati viszonyait a magas napfénytartam és hőmérséklet, valamint a tenyészidőben lehullott kis csapadék jellemzi. Az éves csapadék 70 éves átlaga 522 mm. A kísérleti időszak alatt, 1978-80 között, a sokévi átlagos csapadékösszeget csak 3. ábra. A talajnedvesség-mérés eredménye Рис. 3. Результаты измерения влажности грунта Fig. 3. Result of soil moisture measurement Bild 3. Resultate der Messung der Bodenfeuchtigkeit
