Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Licskó István: Oldott állapotú nehézfémek eltávolítása városi szennyvíztisztító telepen

208 Licskó István A cinkhez hasonlóan az oldott állapotú réz töménysége is kicsi a nyers szennyvízben (11. ábra). Az előülepítőből távozó vízben azonban egyes esetekben 2 g/m

3-nél nagyobb összes réz töménységet mértünk. Ez annak a jele, hogy a szilárd állapotú réz-vegyületek - a cink-vegyületekkel ellentétben - nem tudtak megfelelően tartós kapcsolatot kialakítani a nyersiszap „pelyhekkel", így kiülepedésük az előülepítőben nem történt meg a szükséges mértékben. A réz eltávolítással kapcsolatban is elmondható, hogy az előülepítőből távozó vízben lényegesen kisebb réz töménységeket mértünk mint a nyers szennyvízben, és nem tapasztaltunk a befolyó szennyvízben mértekhez hasonló nagymértékű töménység ingadozást sem az idő függvényében ( 11. ábra). A króm, a nikkel és a kadmium esetében a nyers szennyvízben 1 g/m

3-hez közeli, vagy annál kisebb töménységeket mértünk az előülepítőbe befolyó szennyvízben. Ennek megfelelően az oldott állapotú nehézfémek töménysége nem haladta meg a 0,2 g/m

3 értéket. Az előülepítőből távozó szennyvízben mért króm, nikkel és kadmium töménységek rendre kisebbek voltak 0,2 g/m

3-nél, és az idő függvényében nem mutatták azt az ingadozást, amit az előülepítőbe befolyó nyers szennyvízben mértünk. Kísérleti eredményeink azt mutatták, hogy üzemi körülmények között a nyersiszap visszaforgatásával az előülepítőben visszatartható a szennyvíztisztító telepre érkező nehézfémek döntő többsége. Kísérleteink azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy nem elegendő az egyszerű nyersiszap visszavezetést megvalósítani, megfelelő érintkezést is kell biztosítani a nyersiszap és a nyers szennyvíz között. így nemcsak az oldott állapotú nehézfémek kicsapatását biztosíthatjuk, hanem a képződött (vagy már jelenlévő) szilárd állapotú nehézfém vegyületek egyszerű szilárd-folyadék fázisszétválasztásra való alkalmasságát is. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az állandó nyersiszap visszavezetés - az iszapból kilépő szerves anyagok miatt - megnöveli a levegőztető medence szerves anyag terhelését, tehát a nyersiszap visszavezetését a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni. 6. Városi szennyvíztisztító telepek technológiájának módosítása a nehézfémek eltávolítása érdekében Laboratóriumi és üzemi kísérleteink eredményei alapján javaslatot dolgoztunk ki a nehézfémek által veszélyeztetett városi szennyvíztisztító telepek technológiájának módosítására. Javaslatunk a hagyományos eleveniszapos szennyvíztisztító telep technológiájához viszonyítva két lényeges változást tartalmaz. Az egyik az, hogy a homokfogó előtt ki kell alakítani egy reaktort 3—5 min. tartózkodási idővel, valamint egy vegyszertároló-oldó és -adagoló rendszert, melyből szükség esetén szulfid ionokat tartalmazó oldatot adagolhatunk a reaktorba. A reaktorba vezetjük a nyers, nehézfémeket is tartalmazó szennyvizet, valamint az előülepítőből a nyersiszapot. Kísérleti eredményeink szerint nemcsak a nyersiszap alkalmas a nehézfémek eltávolítására, hanem a fölös eleveniszap is. A fölös eleveniszapot azonban a nehézfém eltávolítás céljából nem javasoljuk az előülepítő elé adagolni. Az említett reaktorba történő nyersiszap adagolásnak az az egyik legfontosabb célja, hogy a levegőztető medencébe kerülő szennyvíz már csak nyomokban tartalmazzon nehézfémeket. így az eleveniszap-