Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon

Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon 177 jobb ellátása érdekében, amikor is közvetlen gazdasági követelményeken kívül a politikai-társadalmi szempontok válhatnak dominánssá. A hatékony komplex melioráció a fizikai (mechanikai), a kémiai és a biológiai módszerek és eszközök térben és időben összehangolt alkalmazását jelenti és igényli. A hatékony cselekvés mást jelent az egyes paraszti, vagy szövetkezeti gazdaságok szintjén és ismét mást régió, vagy országos méretekben. Ugyanakkor mások lesznek Afrikában, vagy Európában egy intenzív, vagy egy extenzív termelési kultúra esetén. A kiemelt szerep az emberi tényezőké, az irányítás és a végrehajtás szintjén egyaránt. A parasztok szakismerete és érdekeltsége, az irányítás minősége teszi lehetővé az alkalmazandó módszerek megválasztását, a szükséges eszköz, tőke, hitel, dotáció és infrastruktúra igény kialakítását, illetve ezek gyakorlati hatékonyságát. A vázolt termesztéstechnológiai és meliorációs beavatkozások adaptálható módszerének, a szocio-ökonómiai feltétel és szabályozó rendszer alapjainak kidolgozása elsősorban a kutatás, terjesztése a szakoktatás, a megvalósításhoz szükséges eszközök és feltételek biztosítása pedig a politika és a gazdaságirányítás feladata. Az aszálykezelés említett három lehetséges módjának megválasztásában gazdaságilag a legmeghatározóbb a mezőgazdasági termékek és a mezőgazdasági termelésben használt anyag, energia, eszköz és munkaerő ára. Tág agrárolló kevésbé kedvez az aktív aszálypolitikának. Ezenkívül azonban a fejlett országokban a központi irányításnak olyan eszközök is rendelkezésre állnak, mint az adórendszer, az aszálykárt szenvedett gazdaságoknak nyújtott hitelkedvezmények és közvetlen támogatás. Hosszabb távú jelentősége miatt azonban külön elemzést érdemel az aszály kialakulását, vagy hatását tartósan mérséklő meliorációs beruházásokhoz nyújtott állami hozzájárulás mértéke és módja. 9. Következtetés Az aszály gyakoriságától és mértékétől függően hatékony aszály elleni stratégia kidolgozására van szükség, mind az egyes gazdaságokban, mind régió, mind országos méretekben. Egy ilyen átfogó stratégiára lehet építeni a helyileg szükséges és lehetséges konkrét föld- és vízhasználatot. Mindezekhez nagyfokú helyzetismeret, ökológiai, technológiai, gazdasági információs rendszer kialakítása és működtetése szükséges. A gyakorlati tennivalók helyi megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása szélesebb és hatékonyabb kooperációt igényel nemcsak az egyes gazdaságok között, hanem az országos és nemzetközi kapcsolatokban is, kezdve az aszályelőrejelzés módszereire és eredményeire vonatkozó információcserével. A jelenleginél hatékonyabb kooperációra van szükség a gyakorlat és kutatás között, mind egy országon belül, mind pedig az egyes országok, továbbá a nemzeti és nemzetközi kutatási és oktatási intézmények között is. Az aszállyal a jövő mezőgazdaságának is számolnia kell. Az ökológiai, technológiai és közgazdasági elemzésekre, változatokra építő stratégia azonban mind egyes gazdasági, mind országos szinten megmenthetnek az elhamarkodott kényszerdöntések, vagy a teljes kiszolgáltatottság, gyakran az aszályos évet követően is jelentkező, káros következményeitől. A valószínűségi értékekben, táblára vonatkoztatott alternatívát kimunkáló stratégia jelentős szellemi, de hosszú távon jól felhasználható és megtérülő döntéselőkészítő