Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon

Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon 171 alacsonyabb hőmérsékleten marad és csak 5-6 nap múlva képes újra elérni a 16-18 °C értéket. Eközben a rizsnövény tartós vízhiány állapotba kerül. Gyakran a szárazság másodlagos következményeként - a vízhiányban szenvedő rizsnövényeket - a különböző - főként gombakórokozók és egyéb betegségek is gyorsabban károsítják. A gyakorlatban természetesen nem a fiziológiai aszály jelent átfogó gondot és problémát, hanem a légköri és talajaszály kölcsönös viszonyának hatása és okai. 5. Az aszály hatása A szárazság hatása a mezőgazdaságban lehet közvetlen és közvetett. Azokat a hátrányos ökológiai és ökonómiai következményeket jelenti, amelyek a limitáló vízhiány miatt következnek be. Ez olyan értékcsökkenés, amit jórészt terményekben, vagy pénzben lehet kifejezni, bár egy részük pl. talajpusztulás, falvak elnéptelenedése, mennyiségi mutatókkal nehezen jellemezhető. A közvetlen hatásról akkor beszélünk, ha az értékcsökkenés vízhiányos (korlátozott) területen és vegetációs idő alatt következik be. A közvetett hatások nem a vízhiányos területen vagy nem az az évi vegetációban, hanem a következő évi növénytermesztésben jelentkező hátrányok és károk. Az aszály közvetlen, vagy közvetett hatása különösen érzékenyen érintheti az állattenyésztést. Az állati termék csökkenésén kívül nagy jelentőségű közvetett kárt okozhat az aszály a tenyészanyag károsításával, pusztításával. Ez nagyobb gazdasági kárt jelenthet, mint a takarmányhiány miatt az egyévi állatállomány csökkenése, vagy kiesése. A szárazság okozta károk és hátrányok, mind a közvetlen, mind a közvetett hatásokra különbözőképpen és formában jelentkeznek. A legközvetlenebb hatásai a növényi szervezetben bekövetkező fiziológiai zavarok. A víz semmi mással nem helyettesíthető feladatai - feszültség fenntartó, hűtő, szállító, oldó anyag, végül 0

2 forrás a fotoszintézishez - gátolttá válnak, vagy egyáltalán nem működnek. A talaj hasznos élőszervezeteinek száma és faj összetétele csökken, a talaj fizikai szerkezete károsodik, a talajoldat töménysége kedvezőtlen irányba tolódik el, a talaj müvelhetősége olykor lehetetlenül. A termesztéstechnológiai müveleteket, mint a talajmüvelés, vetés, trágyázás, stb. azok minőségét, optimális időpontját, hatékonyságát lerontja, esetenként lehetetlenné teszi. Nagyon lényeges közvetett ökológiai értékcsökkenés lehet az utónövény kényszerű megválasztása és a termesztéstechnológia során fellépő utóhatás. A szárazság legnagyobb értékpusztítása az ökológiai környezetben a - főként a defláció és kényszerhasználat miatt - bekövetkező teljes és végső talajpusztulás. Erre nemcsak az arid, vagy szemiarid országokban van egyre több számszerű példa, hanem hazánkban is. A száraz telet követő „böjti szelek" gyakran pl. cukorrépa vetőmaggal együtt elhordják a talaj felső 0,05-0,10 m-es értékes rétegét. A gazdasági környezetben egyrészt közvetlen veszteség forrás a termés mennyiségi csökkenése, minőségi romlása, másrészt közvetett a fajlagos munka- és költségráfordítá-